Állatorvosi, állat-egészségügyi tevékenységi felelősségbiztosítás ügyfél-tájékoztató
Tisztelt leendő Partnerünk!
Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk Önnek az állatorvosoknak kínált felelősségbiztosítás jellemzőit.
Alkusz cégünk, a BAG Hungary Biztosítási Alkusz Kft. 1991 óta ténykedik a biztosítási piacon biztosítás-közvetítőként és tanácsadóként. Széleskörű gyakorlatot szereztünk a felelősségbiztosítások, ezen belül a állatorvosi felelősségbiztosítások értékesítése, kiajánlása, és működtetése területén.
Mint bizonyára Ön előtt is ismeretes a Magyar Állatorvosi Kamaráról és a magán állatorvosi tevékenység szabályozásáról szóló 1995. évi XCIV. törvény 28.§ (2) bekezdésének c) pontja a kamarai tagságot igazoló és a tevékenység végzésére jogosító igazolvány kiállításának feltételeként felelősségbiztosítási szerződés megkötését írja elő.
A biztosítási esemény
Társaságunk megtéríti azokat a véletlen, váratlan módon bekövetkezett és elhullás, kényszervágás illetve értékcsökkenés formájában jelentkező károkat, amelyeket a magán állatorvos a tevékenysége végzésével összefüggésben megbízójának vagy harmadik személynek okozott, feltéve, hogy a szakmai műhiba elkövetése bizonyított és az állatorvos jogszabályon alapuló kártérítési felelőssége fennáll. Biztosítási védelmet az alábbi tevékenységek élveznek:
- állat-vizsgálat, diagnosztika,
- prevenció és gyógykezelés,
- tartós egyedi megjelölés,
- egyszerűbb (mell- és hasüreg megnyitásával nem járó) szülészeti és sebészeti beavatkozások,
- vizsgálati mintavétel.
A fedezet kiterjed továbbá a tevékenységek gyakorlásához szükséges eszközök és berendezések meghibásodásából eredő károkra, valamint a tevékenységek szakszerű és biztonságos elvégzéséhez szükséges, az állatorvos felügyeletével végzett egyéb tevékenységek során keletkezett elhullásban, kényszervágásban és értékcsökkenésben megnyilvánuló károkra.
A biztosítási időszak
A biztosítási időszak – a határozatlan és határozott tartamú szerződéseken belül egyaránt – egy év. Ebből következően az egy évnél hosszabb időtartamú szerződések több biztosítási időszakból állnak. A biztosítási időszaknak a következők szempontjából van jelentősége:
- A biztosító szolgáltatásának egyik korlátja a biztosítási időszakonkénti biztosítási összeg (az ún. limit).
- A biztosító a biztosítás díját biztosítási időszakonként határozza meg.
- A biztosított a biztosítási időszakonkénti adatközlés kötelezettségének a biztosítási évforduló – vagyis egy biztosítási időszak vége és egy másik kezdete – előtt meghatározott ideig köteles eleget tenni.
- A határozatlan időtartamú szerződést a biztosítási időszak végére lehet felmondani; a határozott időtartamú szerződés a biztosítási időszak lejártával szűnik meg.
A kockázatviselés tartama
A biztosító kockázatviselése az azt követő napon (0 óra 00 perckor) kezdődik, amikor a biztosított az első díjat a biztosító számlájára befizeti, illetőleg amikor a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. Ha a felek a szerződésben a biztosítás hatálybalépését későbbi időpontban állapítják meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdődik, tekintet nélkül arra, hogy a szerződés már korábban létrejött.
A kockázatviselés a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő hat hónapon belül bejelentett károkra terjed ki. A károkozás időpontja az az időpont, amikor a kárhoz vezető szakmai hibát a biztosított elkövette. A kár bekövetkezésének időpontja az az időpont, amikor a károkozó fizetési kötelezettsége esedékessé válik. A kár érvényesítésének időpontja az a nap, amikor a károsult a kárt a biztosítottnak írásban bejelentette.
A díjszámítás, a díjfizetés és a díjmódosítás
A biztosítási díjat a biztosított által közölt adatok alapján a biztosító biztosítási időszakonként kockázatarányosan határozza meg. A biztosítási díjat átutalással vagy csekken féléves vagy éves gyakorisággal, előre kell megfizetni.
A biztosítási díj összege egy biztosítási időszakon belül a biztosító által egyoldalúan nem módosítható. Kivételes esetben, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények megváltoznak, a biztosító írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot nem vállalja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor
A biztosítottnak – felelőssége elismerése mellett – a biztosítási esemény bekövetkezése után, vagy amikor vele szemben kártérítési követeléssel léptek fel, azt haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított két napon belül – a munkaszüneti nap, vagy pihenőnap közbeesésekor az azt követő munkanap folyamán – írásban be kell jelentenie a biztosítási szerződést kezelő egységhez
A biztosító szolgáltatásai, a teljesítés módja és ideje
A biztosító – az önrészesedés figyelembevételével – biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként a szerződésben meghatározott biztosítási összegekig (limitekig) téríti meg a működési engedélyben körülhatárolt területen, az állategészségügyi beavatkozásokkal összefüggésben okozott károkat.
A biztosítási káresettel kapcsolatban a biztosító láthatja el a biztosított peren kívüli és polgári perbeli képviseletét. Gondoskodhat továbbá a káreset folytán a biztosított ellen indult büntető vagy szabálysértési eljárásban az ő büntető védelméről, illetve képviseletéről. Ez esetben a képviselettel felmerülő költségeket a biztosító viseli.
A biztosító szolgáltatását az igény jogalapját és összegét igazoló valamennyi bizonyítéknak a kárrendezésre illetékes egységéhez való beérkezésétől számított tizenöt napon belül forintban nyújtja a károsult részére.
A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosított (szerződő) féltől, ha a biztosított a kárt jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított, illetve alkalmazottja
- a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,
- a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte tevékenységét,
- a kárt súlyosan ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,
- a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, folyamatos megsértésével okozta.
A biztosító mentesülése, az alkalmazott kizárások
A felelősségbiztosítás nem terjed ki (alkalmazott kizárások):
- a) a biztosított által nem jogszabály, hanem vállalkozói (üzleti) szerződés alapján egyoldalú nyilatkozattal vállalt – a jogszabályit meghaladó – felelősségi károkra,
- b) a munkajogi felelősségből, ideértve a foglalkozási (üzemi) balesetből, a foglalkozási megbetegedésből, a foglalkozási ártalomból származó károkra,
- c) a biztosított saját tulajdonát képező és/vagy általa bérelt, illetve a biztosítottnak bármilyen. címen birtokában, felelősségi körében vagy ellenőrzése alatt lévő (a biztosított által kölcsönzött, megőrzésre átvett, letétként kezelt stb.) vagyontárgyakban keletkezett károkra,
- d) a kötbért, bírságot és egyéb büntetést, valamint a gazdasági (üzemszüneti ) veszteségeket ,
- e) a jogszabály alapján megtérülő, illetőleg más biztosítással már fedezetbe vont károkra,
- f) a termék(gyógyszer) gyártási hibájából eredő károkra,
- g) az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységgel okozott károkra, illetőleg a környezetszennyezésben megnyilvánuló károkra,
- h) a személyi sérülésből eredő károkra.
A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, illetve a biztosító helytállási kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a bejelentési, tájékoztatási, további adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, illetve a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
A szerződés megszűnésének esetei és felmondásának feltételei
A határozatlan időre kötött szerződést írásban, kizárólag a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő harminc nap, tehát a felmondásnak legalább ennyivel meg kell előznie a biztosítási évfordulót. A három évet meg nem haladó, határozott időtartamra kötött szerződés felmondással nem szüntethető meg (kivéve a lényeges körülmények változását). A három évet meghaladó, határozott időtartamra kötött szerződés a harmadik évet követően, a biztosítási időszak végére, írásban, harminc napos felmondással szüntethető meg.
Határozott idejű szerződés a határozott időtartam utolsó napján (24 órakor) szűnik meg.
Mind a határozott, mind a határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződés megszűnik, ha a biztosított az esedékességtől számított 30 napon túl nem tesz eleget díjfizetési kötelezettségének. Ilyen esetben sem szűnik meg a szerződés, ha a biztosító halasztást ad, vagy követelését bírósági úton érvényesíti.
Ha Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények megváltozását közlik vele, 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására. Ha a Biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik.
Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.
A biztosítási titokról
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
A Bit. 157. §-a alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:
- a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével;
- a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel;
- a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal;
- a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;
- a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel;
- adóügyben az adóhatósággal;
- a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
- ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben – a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal;
- a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
- a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
- az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal,
- a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel;
- a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
- a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal;
- az állományátruházás keretében átadott biztosításiszerződés-állomány tekintetében az átvevő biztosítóval;
- a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, az információs központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal;
- a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel;
- az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, illetve az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a Pénzügyminisztériummal;
- a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából személyes adatnak nem minősülő adatok átadása kapcsán a Pénzügyminisztériummal szemben.
Az általános szerződési feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje kettő év. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik.
