Könyvelői felelősségbiztosítás ügyfél-tájékoztató
Tisztelt leendő Partnerünk!
Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk Önnek a Könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába vett
- könyvvizsgálók, könyvelők,
- adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők,
- bérszámfejtők és társadalombiztosítási ügyintézők részére könyvelőknek kínált felelősségbiztosítás jellemzőit.
Alkusz cégünk, a BAG Hungary Biztosítási Alkusz Kft. 1991 óta ténykedik a biztosítási piacon biztosítás-közvetítőként és tanácsadóként. Széleskörű gyakorlatot szereztünk a felelősségbiztosítások, ezen belül a könyvelői felelősségbiztosítások értékesítése, kiajánlása, és működtetése területén.
Szerződési feltételek rövid ismertetése
Biztosítási esemény
Az általános szerződési feltételek alapján biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagy a biztosított tevékenység körébe tartozó feladatok ellátásával a biztosított személyében megbízott tagja vagy alkalmazottja által a szakmai szabályok megszegésével (szakmai hiba) okozott olyan vagyoni kár bekövetkezése, amelyekért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, amennyiben a károsult emiatt a biztosítottal szemben kárigényt érvényesít. A szerződési feltételek értelmében biztosított tevékenységnek minősül:
A könyvviteli szolgáltatás:
a könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége, így különösen:
- a) a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is;
- b) az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása;
- c) adó, adójellegű kötelezettségekkel kapcsolatos bevallások készítése;
Adótanácsadói tevékenység:
- a) a vállalkozások, más jogi személyek, egyéb szervezetek, magánszemélyek adóival, adójellegű kötelezettségeivel, költségvetési támogatásával kapcsolatos tanácsadás;
- b) a kötelezettségek és jogok érvényesítésében való közreműködés, az adóhatóság és a bíróság előtti képviselet;
- c) az adókötelezettséggel kapcsolatos valamennyi feladat önálló elvégzése, illetve szakszerű tájékoztatás;
- d) egy vállalkozás adótervének elkészítése, költségvetési kapcsolatainak optimalizálása;
- e) a könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó információk ellenőrzése, elemzése, hasznosítása;
- f) a költségvetési kapcsolatok ellenőrzésének megszervezése és szakszerű végzése.
Bérszámfejtés és társadalombiztosítási ügyintézés:
- a) a munkavállalói munkabérek, egyéb járandóságok és költségtérítések számfejtése, levonások, letiltások kezelése;
- b) a munkabérekhez kapcsolódó közteher befizetési kötelezettségek (pl. adó, járulékok, MNYP tagdíj) megállapítása, a jogszabályokban előírt igazolások kiadása, nyilvántartási, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése, valamint
- c) a társadalombiztosítási és szociális ellátások megállapítása, azzal kapcsolatos ügyintézés.
A fedezet kiterjeszthető a biztosítottat terhelő mulasztási bírság záradékával, mely értelmében a biztosító pótdíj ellenében a szerződésben (ajánlat/adatközlő) – az alapfedezeti kártérítési limit összegén belül – meghatározott összeghatárig fedezi
- az adóhatóság által a biztosított által elkövetett jogsértés miatt az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Tv. 7. § (3) bekezdése alapján kiszabott mulasztási bírságot, amennyiben a biztosított (illetve alkalmazottja vagy tagja) állandó meghatalmazás vagy megbízás alapján az adózó adóhatóságnak bejelentett képviselőjeként jár el.
- a biztosított, illetve a biztosítottal munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban álló adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére megállapított mulasztási bírságot, amennyiben a biztosított (illetve a biztosítottal munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban álló személy) adótanácsadóként, adószakértőként, okleveles adószakértőként ellenjegyezte az adóbevallást, illetve az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot.
A biztosítási szerződés tartama és a biztosítási időszak
A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott időtartamra köthető. A biztosítási időszak határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén egy év; határozott időtartamra kötött szerződés esetén a szerződés teljes időtartama, az egy évnél hosszabb határozott időtartamra kötött szerződés esetén a felek egyéves biztosítási időszakban is megállapodhatnak.
A biztosítási időszaknak a következők szempontjából van jelentősége:
- A biztosító szolgáltatásának egyik korlátja a biztosítási időszakonkénti biztosítási összeg (az ún. limit).
- A biztosító a díjat biztosítási időszakonként határozza meg. Ezért fontos, hogy szerződéskötéskor és minden évforduló alkalmával a biztosított közölje biztosítójával az előző évi tényleges és a tárgyévi tervezett árbevételét.
Szerződéskötéskor ezen kötelezettségének az ajánlat megfelelő rovatainak-, évfordulókor pedig az adatközlő kitöltésével és megküldésével tesz eleget.
- A biztosított a biztosítási időszakonkénti adatközlés kötelezettségének a biztosítási évforduló – vagyis egy biztosítási időszak vége és egy másik kezdete – előtt meghatározott ideig köteles eleget tenni.
- A határozatlan időtartamú szerződést a biztosítási időszak végére lehet 30 napra felmondani.
A kockázatviselés kezdete és tartama
A biztosító kockázatviselése az azt követő napon (0 óra 00 perckor) kezdődik, amikor a biztosított az első díjat a biztosító számlájára befizeti, illetőleg azt követő napon kezdődik, amikor a felek fizetési halasztásban állapodtak meg, vagy amikor a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. Ha a felek a szerződésben a biztosítás hatálybalépését egy későbbi időponttól kezdődően állapítják meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdődik, tekintet nélkül arra, hogy a szerződés már korábban létrejött.
A biztosító kockázatviselése a biztosítottnak a szerződés hatálya alatt végzett tevékenysége következtében a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.
A kockázatviselés ideje pótdíj ellenében 1, 2 és 5 éves bejelentési időszakra is kiterjeszthető, azaz a biztosító ez alapján megtéríti a biztosított által a szerződés hatálya alatt végzett tevékenység következtében okozott azon károkat is, amelyeket nem a szerződés hatálya alatt, hanem a szerződés megszűnésétől számított 5 éven belül jelentett be a biztosítónak.
Továbbá pótdíj ellenében a kockázatviselés ideje kiterjeszthető a retroaktív fedezettel is, mely értelmében a biztosító fedezi a szerződés hatálybalépését maximum 5 évvel megelőzően okozott, de a szerződés hatálya alatt bejelentett károkat is.
A díjszámítás, a díjfizetés és a díjmódosítás
A biztosítási díjat – a biztosítás díjalapjainak függvényében és egyéb, a biztosító által kért adatok figyelembevételével – a biztosító kockázatarányosan, eltérő megállapodás hiányában biztosítási időszakonként határozza meg.
A biztosítási díj – felek eltérő megállapodása hiányában – minden biztosítási időszakra egy összegben fizetendő. A biztosítási díj egyösszegű díjfizetés esetén a biztosítási időszak első napján esedékes. Ha a felek a biztosítási díj több részletben való fizetésében állapodnak meg, az első részlet megfizetése a felek eltérő megállapodásának hiányában a biztosítási időszak első napján esedékes. Ezt követően esedékessé váló részletek mindig a biztosítási időszak azon időszaka első hónapjának első napján esedékesek, amely időszakra a díjrészlet vonatkozik.
A biztosító a díj összegét egy biztosítási időszakon belül egyoldalúan nem módosíthatja. Kivételes esetben, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények megváltoznak, írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Ilyennek minősül különösen, ha a biztosított tevékenységében olyan változás történik, melynek hatására tárgyévben az üzleti forgalom értéke vagy várható értéke legalább 20%-kal meghaladja vagy előreláthatólag meg fogja haladni a biztosító által a biztosítási díj számítási alapjaként figyelembe vett értéket. Ilyen esetben a szerződő köteles – a díjszámítás alapját képező adatok közlésével – ezt írásban jelezni a biztosítónak, mely alapján a felek módosíthatják a szerződést, beleértve a biztosítási díjat is.
Értékkövetés
Határozatlan időtartamra, illetve az egy évnél hosszabb, határozott időre kötött biztosítási szerződés esetén a szerződő/biztosított a soron következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegekre, a díjalapra, az egyéb szükséges adatokra, valamint az esetleges módosításokra vonatkozó nyilatkozatát az adatközlő kitöltésével, a biztosítási évforduló hónapját megelőző hónap 10. napjáig köteles a biztosítást kezelő egység rendelkezésére bocsátani (előzetes adatközlés). A biztosító ennek alapján határozza meg a következő biztosítási időszak előzetes díját.
Amennyiben azonban a szerződő/biztosított a fent írt, előzetes adatközlési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díjat – a Központi Statisztikai Hivatal által szeptember hónapban közzétett fogyasztói árindex alapján – automatikusan aktualizálja.
A biztosító szolgáltatásai, a teljesítés módja és ideje
A biztosító – az önrészesedés figyelembevételével – biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként a szerződésben meghatározott biztosítási összegekig (limitekig) téríti meg a biztosított által okozott károkat. A szerződési feltételekben meghatározott esetben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak arányosan áll fenn.
A biztosító szolgáltatását az igény jogalapját és összegét igazoló valamennyi bizonyítéknak a kárrendezésre illetékes egységéhez való beérkezésétől számított harminc napon belül forintban nyújtja a károsult részére.
A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított a kárt bűncselekménnyel vagy szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes. Az általános szerződési feltételek alapján megkötött szerződés szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak minősül,
- ha a biztosított a kárt a jogszabályoktól való tudatos eltéréssel vagy tudatos kötelezettségszegéssel okozta;
- ha a biztosított a kárt a tevékenység végzésére vonatkozó etikai szabályok súlyos megsértésével okozta;
- ha a biztosított a kárt a biztosított belső szabályzataiban leírtaknak, a kármegelőzési előírásoknak, valamint a foglalkozási szabályoknak ismétlődő vagy folyamatos megsértésével okozta;
- ha a biztosított a kárt a biztosító vagy harmadik személy írásbeli a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetőségére történő figyelmeztetést követően, a szükséges intézkedések megtétele hiányában okozta;
- ha a biztosított a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte tevékenységét, illetve ez a károkozásban közrehatott.
Kizárások
A biztosítási fedezet nem terjed ki
- arra a kárra, amelyet a biztosított a törvény, vagy szakmai szabály által tiltott tevékenységgel, továbbá üzleti titoksértés, vagy hitelrontás útján okozott;
- a biztosított saját, illetve hozzátartozóinak [(Ptk. 685. § b)]kárára;
- az elmaradt haszonra (kivéve a magánszemély rendszeres jövedelmét);
- a felmerült adóhiányra, illetve adójellegű befizetés elmaradására;
- a biztosítottra kiszabott bírságra és büntetésre (feloldható a Mulasztási bírság záradékkal /1. sz. záradék/);
- arra a kárra, amelyet a biztosított saját számítógépes programjának hibája, vagy a hibás saját számítógépes program használata okozott, ideértve azon károkat is, amelyek adatok feldolgozására, tárolására és visszakeresésére szolgáló számítógép, vagy más adatfeldolgozó rendszer a 2000. év alatt vagy az után bekövetkező olyan hibás működéséből erednek, amelynél a számítógép, illetve a rendszer – akár a biztosított tulajdonában van, akár nem – valamely dátumot nem a számítógépbe, illetve rendszerbe ténylegesen beírt dátumnak megfelelően ismert fel, kezelt, képezett le, mentett el vagy dolgozott fel;
- arra a követelésre, amely a biztosított jogszabályban előírt felelősségénél szigorúbb, szerződésben, vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt kötelezettségén alapul, továbbá amely a biztosított honoráriumát, illetve költségtérítését érinti;
- a biztosított jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén a tulajdonosainak, valamint a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárra a tulajdon százalékos arányában;
- több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárára;
- az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott károkra
- olyan kárra, amely a biztosított és károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült;
- jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényekre;
- értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok, pénz eltűnéséből, elvesztéséből, ellopásából eredő károkra;
- költségkeretek és hitelek túllépéséből eredő károkra,
- háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete; a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel; lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedetlenség, munkahelyi zavargás, szabotázs, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok , amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki; terrorcselekmény (Terrorcselekmény alatt olyan az állami szervek, más állam, nemzetközi szervezetek kényszerítésére, és/vagy más állam alkotmányos és/vagy társadalmi és/vagy gazdasági rendjének megváltoztatására, megzavarására és/vagy nemzetközi szervezet működésének megzavarására és/vagy a lakosság bármely részének megfélemlítésére irányuló személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos cselekményt értünk, amelyet különösen politikai, vallási, etnikai, ideológiai vagy más hasonló célból egyénileg vagy szervezett (terrorista) csoportban követnek el. Terrorcselekményt követ(nek) el az(ok) is, aki(k) ugyanezen indítóokból és célból jelentős anyagi javakat kerít(enek) hatalmá(uk)ba, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. A személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények alatt a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 261. § (9) bekezdésének a) pontjában, illetve a terrorcselekményre vonatkozó mindenkor hatályos rendelkezésekben meghatározott bűncselekmények értendők.);
A szerződés megszűnésének esetei és felmondásának feltételei
A határozatlan időre kötött szerződést írásban a biztosítási évfordulóra lehet felmondani. A felmondási idő harminc nap, tehát a felmondásnak legalább ennyivel meg kell előznie a biztosítási évfordulót.
A fentieken kívül megszűnhet a szerződés akkor is, ha a biztosított az esedékességtől számított 30 napon belül nem tesz eleget díjfizetési kötelezettségének. Ilyen esetben sem szűnik meg a szerződés, ha a biztosító halasztást ad, vagy követelését bírósági úton érvényesíti. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.
Amennyiben a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot az annak elbírálásra vonatkozó szabályzata értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
A biztosítási titokról
A biztosítókról és a biztosítási szolgáltatásokról szóló 2003. évi LX. törvény (Bit) értelmében biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik az adatokhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titoknak minősülő adat csak akkor adható ki harmadik személynek, ha törvény alapján nem áll fenn titoktartási kötelezettség, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
A titoktartási kötelezettség törvényi felhatalmazás alapján nem áll fenn:
- a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével;
- a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel;
- a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a hatósággal;
- a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;
- a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel;
- adóügyben az adóhatósággal;
- a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
- ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben – a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal;
- a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
- a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
- az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal;
- a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ-gyűjtésre felhatalmazott szervvel;
- a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
- az állományátruházás keretében átadott biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval;
- a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, az információs központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal;
- a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében az e tevékenységet végzővel;
- az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, illetve az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a Pénzügyminisztériummal;
- a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából személyes adatnak nem minősülő adatok átadása kapcsán a Pénzügyminisztériummal;
- fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel és szaktanácsadóval;
- a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal;
- a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A §-a (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben.
