Szolgáltatói felelősségbiztosítás, ügyfél-tájékozatató

Tisztelt leendő Partnerünk!

Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk Önnek a szolgáltatói felelősségbiztosítás jellemzőit.

Alkusz cégünk, a BAG Hungary Biztosítási Alkusz Kft. 1991 óta ténykedik a biztosítási piacon biztosítás-közvetítőként és tanácsadóként. Széleskörű gyakorlatot szereztünk a felelősségbiztosítások, ezen belül a szolgáltatói felelősségbiztosítás értékesítése, kiajánlása, és működtetése területén.

Kik köthetik meg a biztosítást?

A biztosítást bármely Magyarországon bejegyzett vállalkozás vagy cég (legyen az természetes vagy jogi személy) megkötheti.

Mire terjed ki a biztosítási fedezet?

A biztosítás a biztosított által vállalkozói (üzleti) szerződés alapján végzett, a szerződésben meghatározott szolgáltatás(ok) teljesítése során - a szerződő partnerének, vagy azon természetes vagy jogi személyeknek, akiknek a szolgáltatást nyújtja - okozott véletlen-váratlan formában (balesetszerűen) bekövetkező

károkat téríti meg a biztosítási szerződésben meghatározott felső összeghatárig, amelyekért a biztosított jogszabály szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

A biztosító egy biztosítási eseménynek tekinti, ha egy káresemény során több kárigényt érvényesítenek.

A biztosító mentesülése

A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított (szerződő) a kárbejelentési kötelezettségét nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. Adatközlési, illetve változás bejelentési kötelezettség megsértése esetében a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

Kizárások - A biztosítással nem fedezett események, károk

A kizárásokat a biztosítási feltételek részletesen és pontosan tartalmazzák, ezért kérjük döntése meghozatala előtt feltételeink vonatkozó részeit szíveskedjen alaposan áttanulmányozni. Alapvető fontosságú, hogy a jelen biztosítás nem szakmai felelősség jellegű, így a kártérítési körből az elvégzett szolgáltatás hibái, hiányosságai vagy a szolgáltatás el nem végzése miatt felmerülő károk – általában a szolgáltatás közvetlen teljesítésével és tárgyaival kapcsolatos felelősségi körök – kizártak. A szerződés egyes rendelkezései a Szolgáltatás-felelősségbiztosítás fedezeti köréből kizárják azon kockázatokat, melyek más biztosítási termékkel fedezhetők (pl.: munkáltatói felelősség körébe tartozó károk), illetve azon kockázatokat (pl.: elmaradt haszon; kötbér, bírság, büntető jellegű fizetési kötelezettségek; háború, polgárháború, terrorcselekmények; számítógépes dátumfelismerési problémából eredő károk), melyek a felelősségbiztosítási fedezetekből a nemzetközi gyakorlatban is kizártak.

Milyen időtartamra köthető a szerződés?

A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően határozott vagy határozatlan időtartamra jöhet létre.

Határozatlan időtartamú szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló – egyéb megállapodás hiányában – minden év január 1. .

A Biztosító a feltételekben meghatározott, a polgári jogi felelősség körében a szerződés hatálya alatt okozott és a szerződés hatálya alatt bejelentett károkat a jogszabályban rögzített módon és mértékben téríti meg a károsultnak a szerződésben rögzített, (a biztosított által választott), káreseményenként, valamint biztosítási évenként (ill. a biztosítási időtartamra) meghatározott értékhatárig.

Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?

A szerződés létrejötte esetén a biztosítás egyéb megállapodás hiányában az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő az első díjat a biztosító számlájára befizeti, illetve amikor a szerződő felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy amikor a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. Ha a felek a szerződésben a biztosítási szerződés hatálybalépését illetően későbbi időpontban állapodtak meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdődik.

A kockázatviselés kezdetének időpontját, a biztosítás évfordulóját, határozott tartamú szerződés esetén a lejárat időpontját a biztosítási szerződés (ajánlat, kötvény) tételesen rögzíti.

A díjfizetés és a díjmódosítás módja, lehetősége

A biztosítási díjat a biztosított által közölt adatok alapján a biztosító biztosítási időszakonként kockázatarányosan határozza meg.

A biztosítás díj megfizetése határozott tartamú szerződés esetén a biztosítási időtartam első napján, a teljes tartamra egyösszegben, határozatlan tartam esetén az első díj a szerződés létrejöttekor, illetve a kockázatviselés kezdetének napján, vagy ezt követő 90 napon belül, a további biztosítási időszakokra pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, melyre a díj vonatkozik.

A szerződő felek a fentiektől eltérő díjfizetési ütemezésben is megállapodhatnak, ez jellemzően féléves vagy negyedéves díjfizetési gyakoriságot jelent. Az egy évnél rövidebb időszakra létrejött határozott tartamú szerződések esetében a díjfizetés mindig egyösszegű.

A biztosítási díj összege egy biztosítási időszakon belül a biztosító által egyoldalúan nem módosítható. Kivételes esetben, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények megváltoznak, a biztosító írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg –ha a kockázatot nem vállalhatja– a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

A biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatásának szabályait a feltételek részletesen tartalmazzák, ezért kérjük döntése meghozatala előtt feltételeink vonatkozó részeit szíveskedjen alaposan áttanulmányozni.

A biztosító a kártérítési összeget a biztosítási esemény bekövetkeztét és a kár összegszerűségét bizonyító összes adat, okirat, a felelősséget igazoló, vagy a felelősségért bizonyító dokumentáció beérkezését követő 30 napon belül téríti meg a károsult számára.

A biztosító visszkereseti joga

A Biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a Biztosított (szerződő) féltől, ha utóbbi a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul és jogellenesen okozta. Jelen biztosítás szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a Biztosított a kárt okozó szolgáltatást

A szerződés megszűnése

A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnhet a biztosítási érdek megszűnésével, vagy ha a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, valamint a díjfizetés elmaradása miatt.

A határozott tartamra kötött szerződés – a fentieken túl – megszűnik a szerződési tartam lejáratakor.

A határozatlan tartamú szerződés megszűnhet a felek valamelyikének írásbeli felmondásával, mely a biztosítási időszak lejáratával hatályos (a felmondási idő harminc nap).

Megszűnhet továbbá a biztosítási szerződés a felek közös akaratával, közös megegyezés alapján.

A szerződés felmondása

A határozott tartamra kötött szerződés nem mondható fel.

A határozatlan tartamra kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére mondhatják fel. A felmondási idő harminc nap.

AZ alkalmazott jog

Jelen szerződésre a mindenkor hatályos, magyar jogszabályok az irányadóak.

A szerződésre vonatkozó adójogszabályok

Jelen biztosítási szerződés alapján a magánszemélyek részére teljesített kifizetésekre a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései irányadóak.

A biztosítási titok

Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a 155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

A fenti bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

szemben, ha az a)-j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Bit.157§ (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság - a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a Bit.157§ (1) és (5) bekezdésekben, a Bit.156. §-ban, a Bit.158. §-ban és a Bit.159. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

van összefüggésben.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit.154. § alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit.157. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit.157. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

Várjuk szíves megkeresésüket, hogy specialistáink a legkedvezőbb díjú, és feltételrendszerű szolgáltatói felelősségbiztosítást ajánlhassák Önnek és vállalkozásának!

Biztosítási tanácsadás,
felvilágosítás, egyeztetés:

Mihályi Katalin
biztosítási alkusz

Kapcsolatfelvétel




Nem olvasható a megerősítés? Új kép kérése!