Termékfelelősség-biztosítás részletes tájékoztató

Tisztelt leendő Partnerünk!

Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk Önnek a termékfelelősség-biztosítás jellemzőit.

Alkusz cégünk, a BAG Hungary Biztosítási Alkusz Kft. 1991 óta ténykedik a biztosítási piacon biztosítás-közvetítőként és tanácsadóként. Széleskörű gyakorlatot szereztünk a felelősségbiztosítások, ezen belül a termékfelelősség-biztosítások értékesítése, kiajánlása, és működtetése területén.

A biztosítás szerkezete

A termékfelelősség-biztosítás a következő elemekből épül fel:

• általános szerződési feltételek (ún. alapfedezet);
• 1. számú záradék, amelynek megvásárlásával a biztosítási fedezet kiterjed a Magyarországon okozott és bekövetkezett károk mellett az Európa szinte valamennyi országában okozott és bekövetkezett károkra is;
• 2. számú záradék, amelynek megvásárlásával a biztosítási fedezet kiterjed a Magyarországon okozott és bekövetkezett károk mellett az USA és/vagy Kanada és/vagy Ausztrália területén okozott és bekövetkezett károkra is;
• 3. számú záradék, amelynek megvásárlásával a biztosítási fedezet kiterjed a Magyarországon okozott és bekövetkezett károk mellett a mindazon országokban okozott és bekövetkezett károkra, amelyekre a biztosítási fedezet az 1. és 2. számú záradék alapján nem terjed ki;
• 4. számú záradék, amelynek megvásárlásával a biztosítási fedezet kiterjed a villamos energia mint hibás termék által okozott károkra is;
• 5. számú záradék, amelynek megvásárlásával a biztosítási fedezet kiterjed az USA-ba exportált játékok, felvonók (ideértve a drótkötélpályásakat is) és ezek alkatrészei, továbbá a gépjárműalkatrészek által okozott károkra is.

A szerződésre a magyar jog alkalmazandó, a kárrendezésre a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény az irányadó.

A szerződők, illetve biztosítottak köre

A termékfelelősség-biztosítás szerződő fele az, aki a szerződés megkötésére ajánlatot tett, ajánlata alapján a biztosítási szerződés létrejött, és ennek alapján a díj fizetésére köteles. A szerződő fél lehet egyben a biztosított is.

Biztosított az a kötvényen név szerint feltüntetett jogalany, aki a termék előállítója, gyártója, importálója vagy forgalmazója.

A biztosítási szerződés

A biztosítási szerződés egy olyan kétoldalú, írásbeli megállapodás, melynek alapján a biztosító meghatározott jövőbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkezése esetén az általános szerződési feltételekben meghatározott szolgáltatást teljesíti, a szerződő fél pedig a díj fizetésére köteles. A szerződő féltől származó és a szerződés megkötésére irányuló ajánlat önmagában még nem szerződés. A biztosítási szerződés azáltal jön létre, hogy a biztosító az ajánlatot írásban elfogadja. Ha a biztosító az ügyfél ajánlatára 15 napon belül nem válaszol, a szerződés visszamenő hatállyal jön létre attól a naptól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselője részére átadták.

A termékfelelősség-biztosítás általános szerződési feltételei alapján létrejött biztosítási szerződésre a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény rendelkezései az irányadók.

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett, legkésőbb a szerződés megszűnésének napjától számított 30 napon belül a biztosítóhoz bejelentett károkra terjed ki.

A biztosítás tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló

A biztosítási szerződést a felek határozatlan és határozott időtartamra is megköthetik. A biztosítási időszak határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén egy év. Határozott időtartamra kötött szerződés esetén a biztosítási időszak megegyezik a szerződés teljes időtartamával.

A biztosítási évforduló napja eltérő megállapodás hiányában minden év január 1. napja. A biztosítási időszaknak a biztosítási összeg, valamint a biztosítási díj meghatározásánál, továbbá az adatközlésnél, illetve a szerződés megszűnésénél van nagy jelentősége.

A kockázatviselés kezdete, a biztosítási szerződés hatálya

A biztosító a szerződés hatálybalépésének napjától viseli a kockázatot. A biztosítási szerződés a felek által megállapított napon lép hatályba, feltéve, hogy a szerződő fél az első díjat, illetve az egyszeri díjat esedékességkor megfizeti.

A felek megállapodásának hiányában a biztosítási szerződés az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat, illetve az egyszeri díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, vagy amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

A szerződés hatálybalépésének napja nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szerződés létrejött.

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett, legkésőbb a szerződés megszűnésének napjától számított 30 napon belül a biztosítóhoz bejelentett károkra terjed ki.

A díjfizetés és a díjmódosítás módja, ideje, lehetősége

A biztosítási díjat a biztosító kockázatarányosan, eltérő megállapodás hiányában biztosítási időszakonként állapítja meg. Egy évnél hosszabb határozott időtartamra kötött szerződés esetén a felek megállapodhatnak abban, hogy a biztosító a biztosítási díjat ne a szerződés teljes időtartamára, hanem évenként határozza meg. A biztosítási díj alapja a biztosítási időszak alatt a biztosított által elért tényleges forgalom. A biztosított a biztosítási díj meghatározásához szükséges adatokat az ajánlat kitöltésével vagy a biztosító által előírt egyéb módon, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni.

A szerződéskötéskor, illetve a biztosítási díj időszakonkénti meghatározásakor azonban a biztosított még csak a várható forgalmára vonatkozóan rendelkezik adatokkal. A várható forgalom pedig gyakran eltér a biztosítottnak az adott naptári évben eltért tényleges forgalmától. Erre tekintettel a biztosított köteles a tényleges forgalmát a biztosítással fedezett naptári év lejártát követő március 31-ig közölni a biztosítóval. Ha a tényleges forgalom értéke ±5%-ot meghaladó eltérést mutat a biztosított által az adott biztosítási évre megadott várható forgalom értékéhez képest, akkor a biztosító a tényleges forgalom alapján – a várható forgalom alapján meghatározott biztosítási díj számítása során alkalmazott módszer szerint – különbözeti díjat határoz meg.

Ha a különbözeti díjat a biztosítónak kell visszafizetnie, akkor azt az adatszolgáltatástól számított 45 napon belül köteles a szerződő fél számára teljesíteni. Ha a különbözeti díjat a szerződő félnek kell fizetnie, a különbözeti díjat, valamint annak fizetési határidejét a biztosító a biztosított adatszolgáltatását követő 30 napon belül írásban köteles a szerződő féllel közölni.

Egy biztosítási időszakon belül a biztosítási díj kizárólag abban az esetben módosítható, ha a biztosított által megadott várható forgalom és a biztosított által elért tényleges forgalom értéke ±5%-ot meghaladó eltérést mutat.

A biztosítási díj – más megállapodás hiányában – minden biztosítási időszakra egy összegben fizetendő. A biztosítási díj egyösszegű díjfizetés esetén a biztosítási időszak első napján esedékes. Ha a felek a biztosítási díj több részletben való fizetésében állapodnak meg, az első részlet megfizetése után esedékessé váló részletek mindig a biztosítás azon időszaka első hónapjának 15. napján esedékesek, amely időszakra a díjrészlet vonatkozik.

A biztosítási díj fizetésére a szerződő fél köteles, a díjfizetés módja lehet: csekk, banki lehívás, banki átutalás vagy ügyfélszámla.

A záradékok díjára az alapfedezet biztosítási díjára vonatkozó szabályok az irányadók.

A biztosítási esemény

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az általános szerződési feltételek szerinti szolgáltatás nyújtására köteles.

A termékfelelősség-biztosítás általános szerződési feltételei szerint biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítási szerződés hatálya alatt:

• a biztosított,
• a biztosítási szerződés mellékletét képező ajánlaton meghatározott, illetve utóbb, de még a károkozás időpontját megelőzően az adatközlőn bejelentett és a biztosító által fedezetbe vont termékkel mint hibás termékkel
  • a) halált, testi sérülést vagy egészségkárosodást és ezáltal vagyoni, továbbá nem vagyoni kárt okoz, illetve
  • b) más dologban a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kárt okoz, ha a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta,
• és a bekövetkezett kárért a biztosított a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, és
• mindez nem minősül az általános szerződési feltételek 25. pontja alapján biztosítással nem fedezett kárnak, illetve kizárt kockázatnak.

A biztosító helytállási kötelezettsége csak akkor következik be, ha a fenti bekezdésben felsorolt valamennyi feltétel fennáll.

A biztosítási esemény megtörténtét a biztosított a tudomására jutásától számított 5 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. A biztosító a károsult igénybejelentése alapján nem járhat el.

A biztosító szolgáltatásai és azok teljesítésének módja, ideje

Egy biztosítási esemény kapcsán a biztosító szolgáltatása legfeljebb a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra megkötött biztosítási szerződésben, illetve az annak alapján kiállított kötvényben:

• biztosítási eseményenként és
• biztosítási időszakra

meghatározott biztosítási összegekig terjed.

A biztosító a szolgáltatását az igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához, valamint az összeg kifizetéséhez szükséges összes adatnak, okmánynak, dokumentumnak a biztosító kárrendezésre illetékes egységéhez való beérkezésétől számított 30 napon belül forintban nyújtja a károsult részére.

A biztosító mentesülésének feltételei, az alkalmazott kizárások (a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok)

A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, illetve a biztosító helytállási kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított az általános szerződési feltételek XIII., valamint XV. fejezetében meghatározott bejelentési, tájékoztatási, továbbá adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki (ún. kizárások):

• 1. A bűncselekménnyel okozott károkra.
• 2. A jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb felelősségen alapuló károkra.
• 3. Az olyan kárra, amely a biztosított és a károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült.
• 4. A jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető, illetve a más biztosítással biztosítási fedezetbe vont igényre.
• 5. A kizárólag lelki sérülés alapján előterjesztett kárigényekre.
• 6. Az elmaradt vagyoni előny (kivéve a magánszemély rendszeres jövedelmét) jogcímén érvényesített károkra.
• 7. A biztosítási esemény miatt a termelés (szolgáltatás) leállásából, szüneteléséből, valamint a termék hibájából eredő következményi károkra.
• 8. A kötbér, valamint egyéb bírság jellegű károkra (pl. bánatpénz, fogyasztóvédelmi bírság, az angolszász jogrendszer szerinti punitive damages).
• 9. A biztosított saját tulajdonát képező vagy általa bérelt, illetve a biztosítottnak bármilyen jogcímen birtokában, felelősségi körében (pl. letét) vagy ellenőrzése alatt lévő vagyontárgyakban bekövetkezett károkra.
• 10. A szoftverhibából eredő károkra.
• 11. A reklámba foglalt nyilatkozattal okozott károkra.
• 12. A tisztességtelen piaci magatartással okozott károkra.
• 13. A biztosított által engedély nélkül előállított, gyártott, importált, forgalmazott termék hibájából eredő károkra.
• 14. A biztosított munkajogi felelőssége alapján térítendő károkra.
• 15. Az olyan károkra, amelyekre – a jelen általános szerződési feltételek alapján kötött biztosítási szerződés megkötésekor – a biztosító által terjesztett általános, szolgáltatás- és környezetszennyezési felelősségbiztosítás fedezete kiterjed.
• 16. Olyan károkra, amelyek vagyontárgyak (ideértve a pénzt és az értékpapírt is) elveszéséből, eltulajdonításából erednek.
• 17. Magában a hibás termékben, illetve a hibás termék más termékkel való egyesítése, vegyítése, feldolgozása, átalakítása során, továbbá ezen folyamatok következtében magában az új termékben és tartozékaiban okozott károkra.
• 18. A károsultnak a hibás termék kijavításával, kicserélésével, illetve hibátlan termékkel való pótlásával kapcsolatos költségeire.
• 19. A károsultnak a hibás termék visszahívásával, illetve megsemmisítésével kapcsolatos költségeire.
• 20. A termék használati útmutatójában, kezelési útmutatójában vagy egyéb tájékoztatójában, megfelelőségi tanúsítványában, termékleírásában, címkéjén, csomagolásán foglaltaktól eltérő használat következtében bekövetkezett károkra.
• 21. A termék használati útmutatójának, kezelési útmutatójának vagy egyéb tájékoztatójának, megfelelőségi tanúsítványának, termékleírásának, címkéjének, csomagolásának hiányosságai miatt bekövetkezett károkra.
• 22. A terméknek jogszabály által előírt használati útmutató, kezelési útmutató vagy egyéb tájékoztató, megfelelőségi tanúsítvány, termékleírás, címke vagy csomagolás nélküli árusítása miatt bekövetkezett károkra.
• 23. A környezetszennyezéssel, a hasadóanyagok robbanásából, a nukleáris reakcióból, a röntgen- vagy sugárártalomból, azbesztből eredő károkra.
• 24. Különböző sugárzással, háttérsugárzással (pl. mobiltelefon, mikrohullámú sütő által) okozott károkra.
• 25. A villamos energia mint hibás termék által okozott károkra. (Feloldására lásd a 4. számú záradékot!)
• 26. Genetikailag módosított termékek által okozott károkra.
• 27. Gyógyszerek és gyógyhatású készítmények által okozott károkra.
• 28. Fogamzásgátló szerek és vérkészítmények által okozott károkra.
• 29. Vegyszerek és gázok által okozott károkra.
• 30. A szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) és a fertőző szivacsos agyvelőgyulladás (TSE) betegségekkel kapcsolatos kárigényekre.
• 31. Dohányipari termékek által okozott károkra.
• 32. Fegyverek, töltények, egyéb haditechnikai eszközök, robbanóanyagok, valamint ezek alkatrészei által okozott károkra.
• 33. Az USA-ba exportált játékok, felvonók (ideértve a drótkötélpályásakat is) és ezek alkatrészei, továbbá a gépjárműalkatrészek által okozott károkra. (Feloldására lásd az 5. számú záradékot!)

A biztosító visszakövetelési joga (ún. regresszigény)

A biztosító a károsultnak kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított vagy az a károkozó személy, akinek a magatartásáért a biztosított felelősséggel tartozik, a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

A szerződés megszűnésének esetei, a szerződés felmondásának feltételei

A biztosítási szerződés megszűnik:

• határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén a biztosítási időszak utolsó napjára, írásban, 30 napos határidővel történő felmondással;
• határozott időtartamra kötött szerződés esetén az időtartam lejártával;
• közös megegyezéssel;
• a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válásával;
• a biztosítási érdek megszűnésével;
• díjnemfizetés miatt;
• a módosító javaslat elfogadásának hiánya miatt.

Határozott időtartamra termékfelelősség-biztosítást legfeljebb 2 évre lehet kötni, s tekintettel erre azt – a hatályos jogszabályok értelmében – felmondással nem lehet megszüntetni.

A 2004. május 1-jétől terjesztett termékfelelősség-biztosítás általános szerződési feltételei az alábbi pontokban térnek el lényegesen a biztosító által 2004. április 30-áig terjesztett termékfelelősség-biztosítás általános szerződési feltételeitől:

• A biztosítási fedezet kifejezetten a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvényre épül.
• A biztosítási fedezet kiterjeszthető a földművelés, az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés, a halászat és a vadászat feldolgozatlan termékei által okozott károkra is.
• A 4. számú záradék megvásárlásával a biztosítási fedezet kiterjeszthető a villamos energia mint hibás termék által okozott károkra.
• A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje két évre emelkedett.
• Megszűnt a biztosítási összeg automatikus indexálása.
• Az önrész minimális értéke biztosítási eseményenként a bekövetkezett kár 10%-a, de legalább 150 000 forint.
• a biztosítási fedezet nem terjed ki:
  • a bűncselekménnyel okozott károkra;
  • az olyan kárra, amely a biztosított és a károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült;
  • a kizárólag lelki sérülés alapján előterjesztett kárigényekre.
  • a szoftverhibából eredő károkra;
  • a tisztességtelen piaci magatartással, a reklámba foglalt nyilatkozattal, illetve a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályok megsértésével okozott károkra;
  • a biztosított által engedély nélkül előállított, gyártott, importált, forgalmazott termék hibájából eredő károkra;
  • a különböző sugárzással, háttérsugárzással (pl. mobiltelefon, mikrohullámú sütő) okozott károkra;
  • a genetikailag módosított termékek által okozott károkra;
  • a gyógyszerek és gyógyhatású készítmények, fogamzásgátló szerek, vérkészítmények által okozott károkra;
  • a vegyszerek és gázok által okozott károkra;
  • a szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) és a fertőző szivacsos agyvelőgyulladás (TSE) betegségekkel kapcsolatos kárigényekre;
  • a dohányipari termékek által okozott károkra;
  • a fegyverek, töltények, egyéb haditechnikai eszközök, robbanóanyagok, valamint ezek alkatrészei által okozott károkra.
  • az USA-ba exportált játékok, felvonók (ideértve a drótkötélpályásakat is) és ezek alkatrészei, továbbá a gépjárműalkatrészek által okozott károkra.
• A biztosítási díj alapja a biztosított éves forgalma, különbözeti díj meghatározására pedig csak akkor kerül sor, ha a tényleges forgalom értéke ± 5%-ot, a díjkülönbözet pedig 50 000,- Ft-ot meghaladó eltérést mutat.
• · Súlyos gondatlan károkozásnak minősül a kármegelőzési, illetve kárenyhítési kötelezettség 65.4., valamint 65.5. pontban foglalt esetei.

A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

A Bit. 157. §-a alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

• a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével;
• a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel;
• a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal;
• a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;
• a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel;
• adóügyben az adóhatósággal;
• a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
• ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben – a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal;
• a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
• a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
• az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal,
• a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel;
• a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
• a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal;
• az állományátruházás keretében átadott biztosítási szerződésállomány tekintetében az átvevő biztosítóval;
• a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, az információs központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal;
• a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel;
• az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, illetve az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a Pénzügyminisztériummal;
• a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából személyes adatnak nem minősülő adatok átadása kapcsán a Pénzügyminisztériummal szemben.