Közbeszerzési tanácsadók felelősségbiztosítása - ügyfél-tájékoztató
Tisztelt leendő Partnerünk!
Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk Önnek a közbeszerzési tanácsadóknak kínált felelősségbiztosítás jellemzőit.
Alkusz cégünk, a BAG Hungary Biztosítási Alkusz Kft. 1991 óta ténykedik a biztosítási piacon biztosítás-közvetítőként és tanácsadóként. Széleskörű gyakorlatot szereztünk a felelősségbiztosítások, ezen belül a hivatalos közbeszerzési tanácsadói felelősségbiztosítások értékesítése, kiajánlása, és működtetése területén.
Biztosítási fedezet tárgya és a biztosítási esemény
A hatályos közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 11. § (4) bekezdése előírja, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadónak külön jogszabályban meghatározott mértékű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. A felelősségbiztosítási szerződés érvényes létrejötte a hivatalos közbeszerzési tanácsadónak a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékbe történő felvételének egyik előfeltétele. A felelősségbiztosítás mértékét a 37/2004. (XI. 25.) IM-PM együttes rendelettel módosított 30/2004. (IX. 8.) IM-PM együttes rendelet szabályozza. Társaságunk a jelen újonnan bevezetett termékével – megfelelve a rendeletben előírtaknak – kívánja a megbízási jogviszony keretében tevékenykedő hivatalos közbeszerzési tanácsadók felelősségbiztosítási fedezetét megteremteni.
Azon ügyvédek esetében, akik a közbeszerzési eljárásokban hivatalos közbeszerzési tanácsadóként kívánnak részt venni, és ekként a felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettségüknek eleget tenni, azok esetében a hivatalos közbeszerzési tanácsadói felelősségbiztosítás azzal a kitétellel nyújtható, hogy közbeszerzési eljárásokban az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (1)-(2) bekezdésében foglalt ügyvédi tevékenységekre és (3) bekezdés felsorolt további tevékenységekre nem terjed ki a fedezet, kivéve az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (3) bekezdés h) pontjában foglalt tevékenységet.
Az ajánlatkérők, illetőleg az ajánlattevők alkalmazásában álló jogtanácsosok és alkalmazottak esetében, az ő hivatalos közbeszerzési tanácsadásra és a munkavégzésre irányuló jogviszonyuktól elkülönítve megjelenő megbízási jogviszony keretében végzett szellemi tevékenységükre a jelen biztosítás megköthető.
Azon közalkalmazottak, illetőleg köztisztviselők, akik munkaköri leírásában a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység nem szerepel, ekként nem utasíthatók e körben, azok esetében a jelen biztosítás a névjegyzékbevételük érdekében megköthető.
A hivatalos közbeszerzési tanácsadók felelősségbiztosítása szerződési feltételei szempontjából biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítási szerződés 18. pontjában meghatározott kockázatviselési tartam alatt a biztosított vagy olyan személy, akinek a magatartásért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik a hivatalos közbeszerzési tanácsadásra irányuló tevékenységből eredő valamely kötelezettségét e minőségében
- felróható módon megszegi, és
- ezzel a kötelezettségszegéssel a megbízója vagyonában kárt okoz, és
- a bekövetkezett kárért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, és
- a kár nem minősül a szerződési feltételek 25. pontja alapján biztosítással nem fedezett kárnak.
A hivatalos közbeszerzési tanácsadó megbízója lehet az ajánlatkérő, valamint az ajánlattevő is, ha a hivatalos közbeszerzési tanácsadóval a tanácsadásra vonatkozóan megbízási szerződés jön létre.
A biztosító helytállási kötelezettsége csak akkor következik be, ha a fenti bekezdésben felsorolt valamennyi feltétel együttesen fennáll.
Több, azonos okból bekövetkezett, időben egymással összefüggésben álló káresemény egy biztosítási eseménynek minősül, akkor is, ha a károkozó magatartás több személynek okoz kárt.
A biztosítási időszak és kockázatviselés tartama
A biztosítási időszak határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződés esetén egy év, a határozott időtartamra kötött biztosítási szerződés esetén a szerződés tartama. A biztosítási időszaknak a következők szempontjából van jelentősége:
- A biztosító szolgáltatásának egyik korlátja – a biztosítási káreseményenkénti limit mellett – a biztosítási időszakonkénti biztosítási összeg (az ún. limit). A biztosító a biztosítás díját biztosítási időszakonként határozza meg,
- Határozatlan időtartamú szerződés esetén a biztosított a biztosítási időszakonkénti adatközlés kötelezettségének a biztosítási évforduló – vagyis egy biztosítási időszak vége és egy másik kezdete – előtt meghatározott ideig köteles eleget tenni,
- A határozott időtartamú szerződés a biztosítási időszak lejártával megszűnik.
Fontos kiemelni, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadó attól az időponttól válik jogosulttá tevékenysége folytatására, amely időponttal a névjegyzékbe bejegyzést nyert.
A biztosító kockázatviselésének kezdete
a névjegyzékben szereplő biztosított esetén
- az ajánlaton megjelölt kockázatviselési kezdet,
a névjegyzékbe felvételt kérelmező esetén
- a névjegyzékbe történő felvétel napja, amennyiben a bejegyzés tényét és napját – a határozat megküldésével – a bejegyzés napjától számított öt napon belül közlik a biztosítóval,
- a névjegyzékbe történő felvételről szóló értesítés biztosítóhoz beérkezésének napja, amennyiben a bejegyzés tényét és napját a határozat kézhezvételétől számítottan nem közlik öt napon belül a biztosítóval.
A biztosító kockázatviselése a kockázatviselés tartama alatt okozott és bekövetkezett, legkésőbb a szerződés megszűnésének napjától számított harminc napon belül a biztosítónak bejelentett biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.
A kockázatviselés tartama a kockázatviselés kezdetének a fentiekben megjelölt kezdő időpontja és a szerződés megszűnésének az időpontja közötti időtartam. Ha a szerződés érdekmúlással szűnik meg, akkor a kockázatviselési tartam vége az érdekmúlás napja.
Az írásbeli megállapodást, illetve a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ha azonban az ajánlattételkor a biztosított még nem szerepel a névjegyzékben, az írásbeli megállapodást, illetve az elfogadó nyilatkozatot a biztosító által kiállított fedezetigazolás pótolja, és a biztosító csak a névjegyzékbe történt felvétel után állítja ki a kötvényt.
A névjegyzékbe történő felvétel előfeltételeként létrejött biztosítási szerződés lényeges adatait – a kötvény kiállításáig – a Közbeszerzések Tanácsához bemutatásra kerülő és a biztosítási szerződés mellékletét képező fedezetigazolás tartalmazza azzal az eltéréssel, hogy a fedezetigazolásban a kockázatviselés kezdete nem szerepel.
A névjegyzékbevételt kérelmezők esetében a kockázatviselés kezdetének megállapítása érdekében a névjegyzékbe történő bejegyzésről szóló határozatot öt napon belül a biztosítónak be kell mutatni !
A díjszámítás, a díjfizetés ideje, módja, a díj-nemfizetés következménye és a díjmódosítás
A biztosítási díjat a biztosított által közölt adatok alapján, a biztosító biztosítási időszakonként kockázatarányosan határozza meg. Természetes személy esetében a választott biztosítási összegek szerint számított díjat kell fizetni, szervezet esetében a díjat az éves bruttó árbevétel is differenciálja. A szervezet esetében a kalkulált díj előzetes díj, és a tényleges árbevétel alapján különbözeti díj elszámolása történik meg a szerződési feltételekben szabályozott módon.
A biztosítási díj a kockázatviselés ellenértéke, a biztosító a díjat a kockázatviselés kezdetétől számítja fel. A biztosítási díj – más megállapodás hiányában – minden biztosítási időszakra egy összegben fizetendő. A biztosítás első díja az ajánlattétel napján, a folytatólagos díja pedig a biztosítási időszak első napján esedékes, kivéve, ha a felek a biztosítási díj több részletben történő megfizetésében állapodnak meg.
A biztosítási díjat előre kell megfizetni. A szerződés megszűnik a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével, ha a hátralékos díjat nem fizették meg, vagy a biztosító a fizetésre írásban felszólítja a szerződőt, illetőleg bírói utat vesz igénybe a díj iránti igénye érvényesítésére.
A biztosítási díj összege egy biztosítási időszakon belül a biztosító által egyoldalúan nem módosítható, kivéve az előzetes díj, valamint a különbözeti díj megállapítását.
A biztosítási szolgáltatás, a teljesítés módja és ideje
A biztosító – az önrészesedés figyelembevételével – biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként a szerződésben meghatározott biztosítási összegekig (limitekig) téríti meg a károkat.
A névjegyzékbe felvételét kérő szervezet felelősségbiztosítása és az általa alkalmazott névjegyzékben szereplő természetes személy felelősségbiztosítása elkülönül. A közbeszerzési eljárásban a megbízónak okozott károk megtérítésére ezen felelősségbiztosítási fedezetek nem adódnak össze, azaz egy káresemény kapcsán – ha az a természetes személy tanácsadónak róható fel – a kártérítés a szervezet megbízotti jogállása miatt az ő biztosítására rendezhető, figyelemmel a rendeleti szabályozásra, amely előírja, hogy a tanácsadásra szerződött felelősségbiztosítása kiterjed az alkalmazottja, megbízottja által okozott kárra is.
A biztosító szolgáltatását az igény jogalapját és összegét igazoló valamennyi bizonyítéknak a kárrendezésre illetékes egységéhez való beérkezésétől számított harminc napon belül nyújtja a károsult részére. Társaságunk a kárt forintban téríti meg.
Kizárások
A felelősségbiztosítás alapján nem téríti meg a biztosító:
- A biztosított tevékenységgel összefüggésben a megbízón kívüli harmadik személyeknek okozott károkat,
- A jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb felelősségen alapuló károkat,
- Az olyan kárt, amely a biztosított és a károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült,
- Az elmaradt vagyoni előny (kivéve a magánszemély rendszeres jövedelmét) jogcímén érvényesített károkat,
- Az üzemszüneti veszteségeket,
- A környezetszennyezéssel, a hasadóanyagok robbanásából, a nukleáris reakcióból, a röntgen- vagy sugárártalomból, azbesztből eredő károkat,
- Az adatvédelmi szabályok, továbbá a titokvédelmi szabályok (pl. üzleti titok, banktitok, szolgálati titok) megsértéséből eredő károkat,
- A biztosított számítógépes rendszerében fellépő hiba, illetve jogtalan behatolás és/vagy felhasználás következtében beálló károkat,
- A jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényeket,
- A bűncselekménnyel okozott károkat,
- Kötbért, bírságot, büntető jellegű szankciókat, kivéve a Közbeszerzések Tanácsa által jogerősen kiszabott és a tanácsadóra áthárítható bírságot,
- Olyan károkat, amelyek vagyontárgyak (ideértve a pénzt és az értékpapírt is) elveszéséből, eltulajdonításából erednek,
- A tisztességtelen piaci magatartással okozott károkat,
- A pénzkezelés körében elkövetett mulasztás miatt bekövetkezett károkat,
- A közbeszerzési eljárásokhoz nem kapcsolódó pályázatírói tevékenységgel okozott károkat,
- A közbeszerzési eljárás során végzett ügyvédi tevékenységgel összefüggésben keletkezett károkat, kivéve az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (3) bekezdés i) pontjában megjelölt hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység körében okozott károkat,
- A munkáltatónak, foglalkoztatónak okozott, nem megbízási jogviszonyon alapuló kárigényeket,
- Azokra a károkat, amelyeknek oka:
- a) háború, ellenséges invázió, ellenséges országok háborús cselekményei vagy egyéb ellenséges cselekmények (függetlenül attól, hogy a hadüzenetet vagy a hadban állást bejelentették-e), polgárháború, lázadás, forradalom, felkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete.
- b) sztrájk, felkelés, polgári engedetlenség, illetve munkahelyi zavargás, szabotázs,
- c) politikai célzatú erőszakos cselekmény, különös tekintettel a terrorcselekményre,
- d) légi jármű és/vagy légi jármű személyzetének elrablása, eltérítése, légi jármű jogellenes hatalomba kerítése, személyzetének és/vagy utasainak túszul ejtése,
- e) polgári vagy katonai hatóságok által alkalmazott állandó vagy ideiglenes birtokfosztás (elkobzás, lefoglalás, feltartóztatás, államosítás, rekvirálás stb.).
A biztosító mentesülése
A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél vagy a biztosított nem teljesíti a szerződési feltételekben meghatározott közlési, változás-bejelentési kötelezettségét, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított nem teljesíti a szerződési feltételekben a biztosítási esemény bekövetkezése kapcsán meghatározott bejelentési, tájékoztatási, továbbá adatszolgáltatási kötelezettségét, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
A biztosító visszakövetelési joga
A biztosító a károsultnak kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított – vagy az a károkozó személy, akinek a magatartásáért a biztosított felelősséggel tartozik – a kárt szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
A szerződési feltételek szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított, vagy az, akinek a magatartásáért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik
- a jogszabályban vagy egyéb kötelező előírásban meghatározott személyi, tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek hiányában végezte tevékenységét, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett,
- a kárt a tevékenységre vonatkozó előírások kirívóan súlyos, illetőleg ismételt megsértésével okozta,
- a károkozó magatartás észlelése után kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét az erre vonatkozó szabályok gondatlan megsértésével megszegte, és a kár, illetve annak egy része megelőzhető lett volna a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettség szabályszerű teljesítésével,
- a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele,
- a kárt alkohol, illetve kábító- vagy bódulatot keltő szer hatása, illetve befolyása alatt okozta.
A szerződés megszűnésének esetei és felmondásának feltételei
A biztosítási szerződés megszűnésének esetei:
- a) felmondás,
- b) határozott időtartamra kötött szerződés esetén az időtartam lejárta,
- c) közös megegyezés,
- d) egyéb, a szerződési feltételek 70-73. pontjaiban szabályozott esetek.
A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést bármelyik fél jogosult harminc napos felmondási idővel a biztosítási időszak utolsó napjára, írásban felmondani.
A határozott időre kötött biztosítási szerződés a biztosítási tartam lejártával, a kötvényben a szerződés megszűnésének napjaként feltüntetett napot követő napon 0 óra 00 perckor szűnik meg.
Ha a biztosítási esemény a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt bekövetkezett, illetve a bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá.
Ha a biztosítási esemény bekövetkezése a biztosítási szerződés hatálya alatt lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, akkor a szerződés, illetve annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.
A szerződés érdekmúlással szűnik meg abban az esetben is, ha a névjegyzékbe történő felvételt a Közbeszerzések Tanácsa elutasítja. A biztosító a beszedett biztosítási díjjal – annak 10 %-át kitevő költségének felszámításával – legkésőbb az elutasító határozat bemutatását követő tizenöt napon belül köteles elszámolni a szerződő féllel.
A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével megszűnik a szerződés, ha addig nem fizették meg a hátralékos díjat, és nem került sor díjhalasztásra vagy a díj bírósági úton történő érvényesítésére.
A biztosítási szerződés megszűnik, ha a szerződő fél vagy a biztosított nem fogadja el a biztosító módosító javaslatát.
Ha a szerződés megszűnésekor (időbeli hatályának lejártakor) a biztosítási szerződés felei egymásnak szolgáltatással tartoznak (pl. folyamatban lévő kárrendezés; meg nem fizetett díj), úgy a szerződés megszűnése (időbeli hatályának lejárta) a még teljesítendő szolgáltatás tartalmát, teljesítésének módját és idejét nem módosítja. A szerződés megszűnésekor még teljesítendő szolgáltatásra/ellenszolgáltatásra a biztosítási szerződés rendelkezései továbbra is hatályosak.
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
A Bit. 157. §-a alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:
- a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével;
- a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel;
- a “halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal;
- a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;
- a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel;
- adóügyben az adóhatósággal;
- a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
- ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer- kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben – a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal;
- a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
- a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
- az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal,
- a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel;
- a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
- a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal;
- az állományátruházás keretében átadott biztosítási szerződésállomány tekintetében az átvevő biztosítóval;
- a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, az információs központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal;
- a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel;
- az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, illetve az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a Pénzügyminisztériummal;
- a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából személyes adatnak nem minősülő adatok átadása kapcsán a Pénzügyminisztériummal szemben.
Eltérés a szokásos vagy korábbi szerződési gyakorlattól
A hazai jogrendszerben a hivatalos közbeszerzési tanácsadó új jogintézményként került bevezetésre. A tevékenysége végzéséhez előírt felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettség kielégítése érdekében történt ezen új termék kidolgozása. Ez a biztosítási módozat megfelel a közbeszerzési törvény hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosítás szabályait meghatározó végrehajtási rendeletében foglalt követelményeknek. Tekintettel arra, hogy a korábbiakban ez a termék nem létezett, összehasonlításra nincs mód.
Az alkalmazandó jog
A szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.