Szakfordítók és tolmácsok felelősségbiztosítása - ügyfél-tájékoztató
Tisztelt leendő Partnerünk!
Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk Önnek a fordítóknak, szakfordítóknak, tolmácsoknak szóló szakmai felelősségbiztosítás jellemzőit.
Alkusz cégünk, a BAG Hungary Biztosítási Alkusz Kft. 1991 óta ténykedik a biztosítási piacon biztosítás-közvetítőként és tanácsadóként. Széleskörű gyakorlatot szereztünk a szakmai felelősségbiztosítások, ezen belül a fordítóknak, szakfordítóknak, tolmácsoknak szóló felelősségbiztosítás értékesítése, kiajánlása, és működtetése területén.
KIK KÖTHETIK MEG A BIZTOSÍTÁST?
A biztosítást egyaránt megköthetik magánszemélyek, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társulások.
MIRE TERJED KI A BIZTOSÍTÁSI FEDEZET?
A Biztosító vállalja, hogy a Biztosított helyett megtéríti a Biztosított által vállalkozói (üzleti) szerződés alapján végzett, a szerződésben meghatározott fordítás(ok) teljesítési során – a szerződő partnerének, vagy azon természetes vagy jogi személyeknek, akiknek a szolgáltatást nyújtja, – az ezzel okozott és bejelentett károkat a biztosítási szerződésben meghatározott felső összeghatárig, amelyekért a Biztosított jogszabály szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE
Közlési kötelezettség elmulasztása:
A Biztosított a szerződéskötéskor köteles a Biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt, amelyre a Biztosító kérdést tett fel és amelyet ismert, vagy ismernie kellett. A közlési kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kárfizetési kötelezettsége nem áll be kivéve, ha Biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási káresemény bekövetkeztében.
Változás bejelentési kötelezettség elmulasztása:
A biztosított haladéktalanul köteles bejelenteni a Biztosítónak, ha a szolgáltatással összefüggő kockázati körülményekben (úgymint szolgáltatás technológiája, a tevékenységet végzők létszáma, képzettsége stb.) változás történt.
Amennyiben Biztosított nem tesz eleget fenti változás bejelentési kötelezettségének, úgy a Biztosító mentesülhet kártérítési kötelezettsége alól. Kivételt képez, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy ha az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
A BIZTOSÍTÓ VISSZAKÖVETELÉSI JOGA
Jogellenes, szándékos, vagy súlyosan gondatlan károkozás:
A Biztosító a kifizetett kárösszeg megtérítését követelheti a Biztosított (szerződő) féltől, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul a Biztosított, illetőleg a szerződő fél, vagy alkalmazottjuk okozta.
KIZÁRÁSOK – A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT ESEMÉNYEK, KÁROK
A kizárásokat a biztosítási feltétel részletesen és pontosan tartalmazza, ezért kérjük döntése meghozatala előtt feltételeink vonatkozó részeit szíveskedjen alaposan áttanulmányozni. Döntése meghozatalához azonban, a fontosabb kizárások felsorolásával szeretnénk segítséget nyújtani.
A Biztosító az alábbi eseményekből eredő károk térítését kizárja:
- a hibás vagy hiányos fordítások kijavításával, illetve újra fordításával járó költségeket,
- a csomagolás és a szállítás hiányosságaiból keletkező károkat,
- a kötbért, bírságot és egyéb büntetés jellegű költségeket,
- a felülvizsgálatra, javításra, az elvégzett szolgáltatás hiányosságainak pótlására fordított költségeket,
- a bármely ok miatt el nem végzett fordítási munkák miatt keletkezett károkat,
- a károsult beleegyezésével okozott, társadalmi érdekeket nem veszélyeztető károkat,
- az egyéb biztosítás vagy jogszabály alapján megtérülő károkat,
- a szerződés hatálya után bejelentett károkat,
- azt a kárt, amelyet a Biztosított a Ptk. 658. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozójának vagy a szerződésben feltüntetett alkalmazottjának, üzlettársának, megbízottjának illetve önmagának okozott,
- azokat a költségeket, amelyek a Biztosított felelősség-elismerésének vitatása, részleges vagy teljes megtagadása, illetőleg a felelősség késedelmes elismerése miatt merültek fel.
- biztosítási esemény miatti termelés kiesésből származó veszteségek,
- számítástechnikai „dátum problémával” és vírusokkal kapcsolatos károk, stb.
MILYEN IDŐTARTAMRA KÖTHETŐ A SZERZŐDÉS?
A szerződés határozott vagy határozatlan időtartamra köthető. Határozatlan időtartamú szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló –ezzel ellentétes megállapodás hiányában- minden év január hó 1. (A biztosítási időszak első napja január hó 1. utolsó napja december hó 31.)
MIKOR KEZDŐDIK ÉS MEDDIG TART A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE?
A szerződés létrejötte esetén a biztosítás egyéb megállapodás hiányában az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő az első díjat a biztosító számlájára befizeti, illetve amikor a szerződő felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy amikor a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. Ha a felek a szerződésben a biztosítási szerződés hatálybalépését illetően későbbi időpontban állapodtak meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdődik.
A kockázatviselés kezdetének időpontját, a biztosítási évfordulót, határozott tartamú szerződés esetén a lejárat időpontját a biztosítási szerződés (ajánlat, kötvény) tételesen rögzíti.
A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki, így mindaddig fedezi azokat, amíg a szerződés hatályban van.
A biztosítás csak a Magyarországon bekövetkezett károkat fedezi.
A DÍJFIZETÉS ÉS A DÍJMÓDOSÍTÁS MÓDJA, LEHETŐSÉGE
A biztosítás díját határozott tartamú szerződés esetén a tartamra, határozatlan tartamú szerződés esetén biztosítási időszakonként kockázatarányosan határozza meg a biztosító a díjalap függvényében.
A biztosítás díj megfizetése határozott tartamú szerződés esetén a biztosítási időtartam első napján, a teljes tartamra egyösszegben, határozatlan tartam esetén az első díj a szerződés létrejöttekor illetve a kockázatviselés kezdetének napján, vagy ezt követő 30 napon belül, a további biztosítási időszakokra pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, melyre a díj vonatkozik.
A szerződő felek a fentiektől eltérő díjfizetési ütemezésben is megállapodhatnak, ez jellemzően féléves vagy negyedéves díjfizetési gyakoriságot jelent. Az egy évnél rövidebb időszakra létrejött határozott tartamú szerződések esetében a díjfizetés mindig egyösszegű.
A biztosítási díj összege egy biztosítási időszakon belül a biztosító által egyoldalúan nem módosítható. Kivételes esetben, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények megváltoznak, a biztosító írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
A biztosító szolgáltatásának szabályait a feltételek részletesen tartalmazzák, ezért kérjük döntése meghozatala előtt feltételeink vonatkozó részeit szíveskedjen alaposan áttanulmányozni.
A Biztosító vállalja, hogy – jogos kárigény esetén – a kár (a kár ténye, mértéke, a kár a szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül-e, stb.) elbírálásához szükséges összes dokumentum beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti a kárkifizetést.
A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnhet a biztosítási érdek megszűnésével, vagy ha a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, valamint a díjfizetés elmaradása miatt.
A határozott tartamra kötött szerződés – a fentieken túl – megszűnik a szerződési tartam lejáratakor.
A határozatlan tartamú szerződés megszűnhet a felek valamelyikének írásbeli felmondásával, mely a biztosítási időszak lejáratával hatályos (a felmondási idő harminc nap).
Megszűnhet továbbá a biztosítási szerződés a felek közös akaratával, közös megegyezés alapján.
A SZERZŐDÉS FELMONDÁSA
A határozott tartamra kötött szerződés nem mondható fel.
A határozatlan tartamú biztosítási szerződést felmondani csak az évfordulóra lehet. A felmondást írásban kell bejelenteni, legkésőbb az évforduló előtt 30 nappal.
AZ ALKALMAZOTT JOG
Jelen szerződésre a mindenkor hatályos, magyar jogszabályok az irányadóak.
A SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓJOGSZABÁLYOK
Jelen biztosítási szerződés alapján a magánszemélyek részére teljesített kifizetésekre a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései irányadóak.
A BIZTOSÍTÁSI TITOK
Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a 155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
A fenti bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet.
A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
- a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
- e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
- a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
- a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
- büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
- a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
- a Bit 157§(2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
- a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
- a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos verseny felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
- a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
- az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
- a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
- a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
- az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
- az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
- a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,
- a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
- fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítı adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval
- a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal,
- a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)-j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit.157§ (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a Bit.157§ (1) és (5) bekezdésekben, a Bit.156. §-ban, a Bit.158. §-ban és a Bit.159. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
- a) kábítószer-kereskedelemmel,
- b) terrorizmussal,
- c) illegális fegyverkereskedelemmel, vagy
- d) a pénzmosás bűncselekményével
van összefüggésben.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a “halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
- a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
- b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
- c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.
Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit.154. § alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit.157. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit.157. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.