Kezdőlap » Orvosok, ápolók, egészségügyi dolgozók szakmai felelősségbiztosítása műhiba, tévedés, mulasztás esetére
Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk Önnek az egészségügyi tevékenységet végzők részére kínált felelősségbiztosítás jellemzőit.
Alkusz cégünk, a BAG Hungary Biztosítási Alkusz Kft. 1991 óta ténykedik a biztosítási piacon biztosítás-közvetítőként és tanácsadóként. Széleskörű gyakorlatot szereztünk a felelősségbiztosítások, ezen belül az egészségügyi tevékenységi felelősségbiztosítások értékesítése, kiajánlása, és működtetése területén.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 108. § (2) bekezdése értelmében az egészségügyi szolgáltatók részére működési engedély csak abban az esetben adható ki, ha van az egészségügyi szolgáltatás során okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítása.
Az általunk, az egészségügyi szolgáltatóknak kínált felelősségbiztosítás célja, hogy – a szerződésben meghatározott összeghatárokon belül – fedezetet nyújtson az egészségügyi szolgáltatók részére az őket terhelő kártérítési kötelezettségre.
A biztosítási szerződés a biztosított igénye és választása szerint akár határozatlan, akár határozott időre megköthető. A biztosítási időszak egy évnél rövidebb határozott idejű szerződés esetén a biztosítási szerződés hatálybalépésétől a szerződés megszűnéséig tart, egyéves és egy évnél hosszabb határozott idejű, valamint határozatlan idejű szerződés esetén pedig egy év. A biztosítási évforduló napját a biztosítási kötvény tartalmazza. A biztosítási időszaknak a következők szempontjából van jelentősége:
A kockázatviselés szerződésben meghatározott tartama a biztosítási szolgáltatás teljesítésének időbeli korlátja. Ez azt jelenti, hogy ha a szerződésben meghatározott elévülési idő még nem telt el, de a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett kárt a szerződés megszűnését követő harminc nap elmúltával jelentik csak be, a biztosító nem köteles kártérítést fizetni. A 3. számú záradék alkalmazása esetén a munkáltatói felelősségi körbe tartozó károkért fennálló kockázatviselés tartamára a záradékban foglalt határidőket kell alkalmazni.
A biztosító kockázatviselése az azt követő napon (0 óra 00 perckor) kezdődik, amikor a biztosított az első díjat a biztosító számlájára befizeti, illetőleg amikor a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
Ha a felek a szerződésben a biztosítás hatálybalépését későbbi időpontban állapítják meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdődik, tekintet nélkül arra, hogy a szerződés már korábban létrejött.
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és a szerződés hatálya alatt bekövetkezett, de legkésőbb a szerződés megszűnésének napjától számított harminc napon belül a biztosítónak bejelentett károkra terjed ki.
Ha a biztosított úgy gondoskodik a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fennállásáról, hogy úgy köt meg az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-vel több, egymást követő időszakra vonatkozó biztosítási szerződést, hogy a későbbi szerződés hatálybalépésének napja megegyezik a korábbi szerződés megszűnését követő nappal, a biztosító a kockázatviselésének tartamát folyamatosnak tekinti, így az a szerződések bármelyikének hatálya alatt okozott és bekövetkezett, de legkésőbb az utolsó szerződés megszűnésének napjától számított harminc napon belül bejelentett károkra terjed ki.
A 3. számú záradék (a fedezet kiterjesztése a munkáltatói felelősségi körre) alkalmazása esetén kizárólag a munkáltatói felelősségi körbe tartozó károkért a biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott, de legkésőbb az annak megszűnésétől számított 90 napon belül bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő egy éven belül bejelentett károkra terjed ki.
A biztosító a szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a szerződésben meghatározott biztosítási esemény(ek) bekövetkezése esetén az általános szerződési feltételekben szabályozott körben, módon és mértékben a biztosított helyett megtéríti azokat a vagyoni, valamint az élet, a testi épség és az egészség – mint személyhez fűződő jogok – megsértésével okozott nem vagyoni károkat, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
Az általános szerződési feltételek szerint biztosítási eseménynek minősül az, ha a biztosított vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó foglalkozási/szakmai előírások és szabályok felróható módon történő megszegése/megsértése miatt az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő vagy abban részesülő személy vagyonában, életében, testi épségében vagy egészségében kárt okoz.
A biztosítási szerződéssel fedezetbe vont kockázatok köre – pótdíj fizetése ellenében -kiegészítő záradékokkal kiterjeszthető.
Az 1. számú záradék alkalmazása esetén biztosítási eseménynek minősül az egészségügyi szolgáltatás végzéséhez szükséges ingó (a gépjárművek kivételével) és ingatlan vagyontárgyak üzemeltetése során bekövetkezett, a biztosított felróható magatartásával okozati összefüggésben álló olyan káresemény is, amely az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő vagy abban részesülő személynek kárt okoz.
A 2. számú záradék alkalmazása esetén biztosítási eseménynek minősül a biztosított magatartásával okozati összefüggésben lévő olyan káresemény is, amely a biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem álló harmadik személyeknek okoz kárt.
A 3. számú záradék alkalmazása esetén biztosítási eseménynek minősül a biztosított munkavállalójának munkabalesete is. Ebben az esetben a biztosító helytállási kötelezettsége kiterjed a biztosítottnak a munkavállalója munkabalesetével összefüggésben a társadalombiztosítási szervekkel szemben keletkezett megtérítési kötelezettségére is.
Az 5. számú záradék alkalmazása esetén biztosítási eseménynek minősül a nem egészségügyi intézmény alkalmazottjaként végzett gyógyszerészi tevékenységgel okozott kár.
A 6. számú záradék alkalmazása esetén biztosítási eseménynek minősül az a kár, amelyeket a magánorvos vagy az egészségügyi vállalkozás tagja/alkalmazottja olyan egészségügyi intézményben végzett tevékenységével okoz, amelynek fenntartója nem a károkozó magánorvos, illetve a fenntartó nem az az egészségügyi vállalkozás, amelynek a károkozó egészségügyi dolgozó a tagja vagy alkalmazottja.
A 7. számú záradék alkalmazása esetén biztosítási eseménynek minősül az intézményben végzett klinikai gyógyszervizsgálatok során a kutatási tervtől eltérés következtében keletkezett kár.
A biztosítási díjat – a képzését befolyásoló tényezőktől függően és egyéb, a biztosító által megkért adatok figyelembevételével – a biztosító kockázatarányosan határozza meg.
A biztosítási díj képzését befolyásoló tényezők:
A 3. számú záradék (a fedezet kiterjesztése a munkáltatói felelősségi körre) alkalmazása esetén a biztosítási díj képzését befolyásoló további tényező a biztosítottnak a kockázatviselés kezdetét megelőző évi munkabérköltsége.
A biztosítási díj megfizethető átutalással vagy postai úton csekken, illetve a biztosító pénztárába való készpénzbefizetéssel a biztosítási kötvényben meghatározott negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal. A biztosítási díj időszakonként előre esedékes.
A biztosítási díj összege egy biztosítási időszakon belül a biztosító által egyoldalúan nem módosítható. Kivételes esetben, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények megváltoznak, a biztosító írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Egy adott biztosítási esemény kapcsán a biztosító teljesítési kötelezettsége legfeljebb a kötvényben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg erejéig terjed.
Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül. Ha ugyanaz a biztosítási esemény több személynek okoz kárt, és a megalapozott kárigények együttes összege meghaladja az egy biztosítási eseményre meghatározott biztosítási összeget, akkor a káreseményenkénti biztosítási összeget jogos kárigényük arányában kell felosztani a károsultak között.
A biztosító teljesítési kötelezettsége a biztosítási időszak egészére vonatkoztatva a biztosítási események számától függetlenül nem haladhatja meg a szerződésben meghatározott biztosítási időszakonkénti biztosítási összeget.
A biztosító a biztosítási időszakonkénti, illetőleg a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárokon belül nyújt fedezetet a károk érvényesítése során felmerülő járulékokra és költségekre, ideértve az esetleges egészségügyi közvetítői eljárásban felmerült költségeket is.
A biztosító biztosítási eseményenként (az önrészesedés figyelembevételével) és biztosítási időszakonként a kötvényben meghatározott biztosítási összeghatárig téríti meg a károsult kárait.
A biztosító – a károsult természetes személy elmaradt rendszeres jövedelmének kivételével – nem téríti meg a károsult elmaradt vagyoni előnyeit, gazdasági veszteségeit és az egyéb, olyan következményi károkat, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kötelezettségeinek.
A biztosító a szolgáltatását az igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához szükséges összes adatnak, okmánynak, dokumentumnak a kárrendezésre illetékes egységéhez való beérkezésétől számított harminc napon belül forintban nyújtja a károsult részére.
A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti; a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.
A biztosított és a károsult egyezsége – ideértve mind a bírói egyezséget, mind a peren kívüli, akár egészségügyi közvetítői eljárásban, akár közvetítői eljárás nélkül megkötött egyezséget – a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.
A határozott időre kötött biztosítási szerződés a kötvényben a szerződés megszűnésének napjaként feltüntetett napon 24 órakor szűnik meg. A felek a szerződést közös megegyezéssel ennél az időpontnál korábban is megszüntethetik.
A határozatlan idejű biztosítási szerződést bármelyik fél jogosult harminc napos felmondási idővel a biztosítási időszak utolsó napjára felmondani.
Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér az általános szerződési feltételekben foglalt rendelkezésektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a biztosított a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a biztosító a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.
A biztosító helytállási és fizetési kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított az általános szerződési feltételekben meghatározott közlési és változásbejelentési kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
A biztosító kötelezettsége nem áll be abban az esetben sem, ha a biztosított az általános szerződési feltételekben előírt határidőben és módon nem tesz eleget kárbejelentési kötelezettségének, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
Az alapfedezetbe tartozó kockázatok közül a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
Az 1. számú záradék (a fedezet kiterjesztése az üzemeltetői felelősségi körre) alkalmazása esetén az 1. pontban megfogalmazott kizárás hatályát veszti.
A 3. számú záradék ( a fedezet kiterjesztése a munkáltatói felelősségi körre) alkalmazása esetén a 4. pontban megfogalmazott kizárás hatályát veszti, és az általános szerződési feltételek 19. pontja kiegészül azzal, hogy a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a munkavállalókat munkahelyükre menet vagy onnan távozóban, útközben ért balesetek során, illetve következtében keletkező károkra, kivéve, ha a baleset a biztosított saját tulajdonában lévő vagy általa bérelt szállítóeszközön, utazás során történt. A fedezet nem terjed ki a foglalkozási megbetegedéssel összefüggésben keletkezett károkra sem.
A 4. számú záradék alkalmazása esetén a 7., a 6. számú záradék alkalmazása esetén pedig a 24. pontban megfogalmazott kizárás veszti hatályát.
A biztosítási esemény bekövetkezése után a károsult az esetlegesen sérült vagyontárgy állapotában csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez szükséges. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.
A felek megállapodnak a szerződés megkötésekor, hogy a biztosított köteles a lényeges változásokat hét napon belül a Biztosítónak bejelenteni. A változás bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy a be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
A Bit. 157. §-a alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:
A legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében sütiket használunk az eszközinformációk tárolására és/vagy elérésére. Ezen technológiákhoz való hozzájárulás lehetővé teszi számunkra, hogy olyan adatokat dolgozzunk fel, mint a böngészési viselkedés vagy az egyedi azonosítók ezen a webhelyen. A hozzájárulás megtagadása vagy visszavonása bizonyos funkciókat hátrányosan befolyásolhat.