Tisztelt leendő Partnerünk!

Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk Önnek a beruházás-lebonyolítói, mérnökszolgálati, mérnöktanácsadói, illetve a tervezői tevékenységet végzők részére kínált felelősségbiztosítás jellemzőit.

Alkusz cégünk, a BAG Hungary Biztosítási Alkusz Kft. 1991 óta ténykedik a biztosítási piacon biztosítás-közvetítőként és tanácsadóként. Széleskörű gyakorlatot szereztünk a felelősségbiztosítások, ezen belül a tervezői tevékenységi felelősségbiztosítások értékesítése, kiajánlása, és működtetése területén.

A biztosítási esemény

A biztosítási kockázatviselési fedezet a biztosított szakmai tevékenység (szolgáltatás) végzésével kapcsolatos, a magyar jog szabályai szerint minősülő szerződésszegéssel (hibás teljesítéssel)

• a) a szerződő félnek (partnernek) vagy azon jogi, illetve nem jogi személyeknek, akiknek a szolgáltatást nyújtja,
• b) továbbá az a) alpontban foglalt károkozás kapcsán, illetve azzal összefüggésben

okozott károkra terjed ki.

A biztosítási időszak

A biztosítási időszak – a határozatlan és határozott tartamú szerződéseken belül egyaránt – egy év. Ebből következően az egy évnél hosszabb időtartamú szerződések több biztosítási időszakból állnak. A biztosítási időszaknak a következők szempontjából van jelentősége:

• A biztosító szolgáltatásának egyik korlátja a biztosítási időszakonkénti biztosítási összeg (az ún. limit).
• A biztosító a biztosítás díját biztosítási időszakonként határozza meg.
• A biztosított a biztosítási időszakonkénti adatközlés kötelezettségének a biztosítási évforduló – vagyis egy biztosítási időszak vége és egy másik kezdete – előtt meghatározott ideig köteles eleget tenni.
• A határozatlan időtartamú szerződést a biztosítási időszak végére lehet felmondani; a határozott időtartamú szerződés a biztosítási időszak lejártával szűnik meg.

A kockázatviselés kezdete, tartama

A biztosító kockázatviselése az azt követő napon (0 óra 00 perckor) kezdődik, amikor a biztosított az első díjat a biztosító számlájára befizeti, illetőleg amikor a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. Ha a felek a szerződésben a biztosítás hatálybalépését későbbi időpontban állapítják meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdődik, tekintet nélkül arra, hogy a szerződés már korábban létrejött.

A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt végzett (a szerződésben meghatározott) szolgáltatások teljesítése során, illetve következtében okozott, bekövetkezett és legfeljebb a szerződés megszűnését követő 12 hónapon belül a biztosítónak bejelentett károkra terjed ki.

A biztosítónak a beruházás megvalósításának lebonyolítása során, a biztosított tevékenységgel kapcsolatos kockázatviselése – a konkrétan meghatározott, megnevezett, szerződött – a beruházás (épület, konstrukció) megvalósításának kezdetétől annak teljes megvalósulásáig, a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezéséig, továbbá az átadásátvételi eljárás befejezésétől kezdődően – a használat, üzemeltetés ideje alatt – három évig (36 hónapig) tart.

A díjszámítás, a díjfizetés, elmaradása és a díjmódosítás

A biztosítási díjat a biztosított által közölt adatok alapján a biztosító biztosítási időszakonként kockázatarányosan határozza meg. A biztosítási díjat átutalással vagy csekken negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal, előre kell megfizetni. Ha a szerződő a díjat esedékességre nem fizeti meg, akkor a szerződés a 31. napon nem fizeti meg.

A biztosítási díj összege egy biztosítási időszakon belül a biztosító által egyoldalúan nem módosítható. Kivételes esetben, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények megváltoznak, a biztosító írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot nem vállalja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

A biztosító szolgáltatásai, a teljesítés módja és ideje

A biztosító – az önrészesedés figyelembevételével – biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként a szerződésben meghatározott biztosítási összegekig (limitekig) téríti meg a Magyarország területén okozott károkat.

Kizárások

A biztosítás nem fedezi a következő károkat, veszteségeket, költségeket:

• 1. A biztosított által vagy a biztosítási szerződésben rögzítetten kívül bármilyen tevékenység során eladott, szállított vagy forgalmazott áruk vagy termékek gyártása, felépítése, módosítása, javítása, szervizelése, felújítása, vagy feldolgozása során ezekkel összefüggésben okozott felelősségi károkat, még ha ezeket a biztosított – a biztosítási szerződésben biztosított tevékenysége kapcsán – végzi is.
• 2. Minden olyan szerződés körében okozott károkat, amelyben a biztosított gyártóként vagy beszállítóként vállalkozóként működik, akár a biztosítási szerződésben biztosított tevékenysége kapcsán, akár nem.
• 3. A beruházási létesítmény megvalósulása, átadása utáni, létesítmény, vagy más létesítmények üzemeltetésével, vagyonkezelésével összefüggő szakmai felügyelet, vagy egyéb tevékenység körében okozott károkat, (Még ha ezeket a biztosított – a biztosítási szerződésben biztosított tevékenysége kapcsán – végzi is.)
• 4. A tervezői (tervezés, tervezői művezetés) felelősség körében, illetve e minőségben okozott károkat (abban az esetben is, ha azokat a biztosított (keret)tevékenység részeként, elemeként végezte a biztosított).
• 5. A marketing, illetve értékesítési tevékenység körében, illetve e minőségben okozott károkat.
• 6. Számviteli, könyvviteli, továbbá pénz, pénztár, értékpapír kezelési tevékenységgel, hűtlen kezeléssel, sikkasztással, hitelek felvételével, közvetítésével és ingatlanok forgalmazásával, közvetítésével, vagyonértékeléssel, -becsléssel, befektetései tevékenységgel, és az előzőekkel összefüggő szakértői tevékenységgel, szaktanácsadással, illetve képviselettel okozott károkat (abban az esetben is, ha azokat a biztosított (keret)tevékenység részeként, elemeként végezte).
• 7. Az emberi környezet (beleértve levegőt, vizet, talajt) veszélyeztető tevékenységekkel – akár közvetlenül, akár közvetetten – okozott ún. környezetszennyezési károkat, ami annak tulajdonítható, vagy abból ered.
• 8. A biztosított alvállalkozóinak (megbízottjainak), illetve az alvállalkozók (megbízottak) által a biztosítottnak okozott károkat.
• 9. A szerződésen kívül harmadik személynek közvetlenül okozott károkat.
• 10. Azokat a dologi károkat, amelyek az I. fejezet 1. pontjában meghatározott bekövetkezési formától eltérően, azok nélkül, csak
  • meghibásodás, működésképtelenség, funkcionális, rendeltetésbeli hiányosság vagy teljes ellehetetlenülés,
  • teljesítés vagy teljesítmény csökkenés, illetve elmaradás, továbbá a
  • működőképességet nem befolyásoló – esztétikai károk (beleértve karcolási, szennyezési elváltozásokat, károkat), korszerűségi hiányosság formájában álltak elő, merültek fel, függetlenül attól, hogy ezek közvetlen kárként vagy az egyébkén biztosítási esemény következményi káraiként jelentkeztek.
• 11. Bármilyen olyan megbetegedéssel, egészségkárosodással járó károkat, amelyek nem balesetszerű formában álltak elő.
• 12. A munkáltatói felelősség körében okozott károkat.
• 13. Dologi (vagyontárgyi) kárhoz vagy személyi sérüléses kárhoz (I. fejezet 1. pont) nem kapcsolódó pénzügyi veszteséget (tisztán pénzügyi veszteséget).
• 14. A biztosítási esemény miatt, annak következményeként előálló
  • termelés(szolgáltatás)szüneteléséből eredő, a károsultnál jelentkező (üzemszünet) veszteségeket (pl. elmaradt haszon, profitkiesés, többletköltségek),
  • a termékminőség és mennyiség vagy az üzem, illetve berendezések termelékenysége vagy hatékonysága csökkenéséből, hiányosságából eredő veszteségeket.
• 15. Jogszabály vagy egyéb biztosítás alapján megtérülő károkat.
• 16. Nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés következményeként létrejött károkat, úgymint
  • bármilyen tulajdon kárait, megsemmisítését (megsemmisülését) vagy sérülését, illetve ebből eredő vagy keletkező veszteségét vagy kiadását vagy következményi veszteségét, vagy
  • bármilyen jellegű jogi felelősség kárait, amelyet közvetlenül vagy közvetetten az alábbiak okoztak, azoknak tulajdonítható vagy azokból ered:
    • nukleáris üzemanyag vagy felhasznált nukleáris üzemanyag nukleáris hulladékából eredő ionizáló sugárzás vagy radioaktív szennyezés,
    • robbanó nukleáris szerelvénynek vagy valamely nukleáris elemének radioaktív toxikus, robbanó vagy más veszélyes tulajdonsága.
• 17. A biztosított szakmai tevékenységgel kapcsolatos bármilyen jótállás, garancia és szavatosság körében megtérülő, illetve azok megsértéseként előálló, vagy megsértéséből eredő károkat.
• 18. Szabadalmi jogok, szerzői jogok, védjegyek, márkanevek vagy bejegyzett design, illetve licence-felosztás megsértéseként előálló vagy megsértéséből eredő károkat.
• 19. A nem jogszabály, hanem, a biztosított által szerződésben vagy más megállapodásban vagy egyoldalú jognyilatkozatban vállalt – a jogszabályit meghaladó (a jogszabályinál szigorúbb) – jótállási, garanciális, szavatossági kötelezettséget és felelősségi károkat.
• 20. A szerződésben meghatározott tevékenység ellátásához a belföldi jogszabályok, szabványok, szakmai, gyakorlati előírások, etikai normák szerint szükséges és szokásos tevékenységek és szolgáltatások körén kívül eső tevékenységekkel okozott károkat.
• 21. A biztosított szakmai szolgáltatás teljesítéséhez szükséges alapadatokban előforduló hibákból (ha azt nem a biztosított, illetve alvállalkozója szolgáltatta, illetve ha azt a megrendelő, megbízó a biztosítottal nem ellenőriztette) származó károkat, többletköltségeket.
• 22. A biztosított saját tulajdonú, továbbá birtokában lévő bérlet, lízingelt, kölcsönzött, letétként kezelt, vagy gondjára, megőrzésére vagy felügyeletére bízott, továbbá a biztosított szakmai tevékenység felelősségi körében előálló anyagi tulajdon (vagyontárgyak)
  • beleértve: készpénzt, értékpapírokat, értéktárgyakat, továbbá bármilyen jellegű – akár írásos, nyomtatott vagy más módszerrel sokszorosított – dokumentumokat, számítógéppel vagy elektronikusan tárolt információkat
  • ellopásaként, eltűnéseként, elveszéseként, leltárhiányaként felmerült kárait,
  • bármilyen jellegű (sérülés, tönkretétel, meghibásodás egyéb károsodás) dologi kárait.
• 23. A biztosított szolgáltatás teljesítése körében a megvalósítás, realizálás időtartamára, határidejére, egyéb határidőkre vonatkozó nyilatkozatból, továbbá időhatárok túllépéséből eredő károkat, pénzügyi veszteségeket, egyéb károkat.
• 24. Csupán becslési módszerekkel és eljárással foganatosított költség-, illetve egyéb becsléssel okozott károkat.
• 25. Bármilyen büntető, szankcionáló jellegű és célú kiadást, úgymint büntetést, bírságot, kötbért, továbbá ezek végrehajtása következményeiként bekövetkező károkat.
• 26. Azbeszt, azbeszttermékek és/vagy azbesztet tartalmazó termékek létezéséből, előállításából, kezeléséből, feldolgozásából, gyártásából, eladásából, forgalmazásából, tárolásából, elhelyezéséből vagy használatából eredő azbesztózis vagy más kapcsolódó betegség (pl. daganatos) okozta egészségkárosodásokat, károkat.
• 27. A biztosított (és alvállalkozója) által bármilyen vagyontárgy működtetésével, használatával, azon való bármilyen munkavégzéssel – különösképpen járművek (földi, vízi, légi) által -, akár mint tulajdonos, üzembentartó, vagy bérlő, vagy a vagyontárgy igénybevételénél okozott károkat.
• 28. A meg sem kezdett, el nem végzett, vagy késedelmesen (pl. határidő be nem tartásával) végrehajtott szolgáltatás miatt keletkezett (pl. áremelkedés) károkat.
• 29. A hibás szolgáltatás helyrehozatalával, kijavításával, megismétlésével kapcsolatos, illetve az elvégzett szolgáltatás hiányosságainak pótlására fordított költségeket, kivéve, ha ezek a költségek a biztosítási esemény körében keletkezett vagyoni károk helyreállításához, helyrehozásához, részleges vagy teljes megszüntetéséhez, kárenyhítéséhez szükségesek.
• 30. A biztosítási esemény körében, illetve miatt előálló megalapozott károk következtében fellépő; rajzok, tervek, specifikációk vagy specifikációk ütemtervének felülvizsgálatából, vagy áttervezéséből eredő költségeket.
• 31. Rágalmazásból, becsületsértésből eredő károkat.
• 32. A károsult beleegyezésével okozott károkat.
• 33. Szakmai vagy egyéb körülmény miatt előre tervezhető vagy tervezett, kalkulált vagy jóváhagyott károkozásból eredő károkat, veszteségeket.
• 34. Háború, invázió, idegen ellenséges tevékenység, ellenségeskedés (hadüzenettől függetlenül), polgárháború, terrorizmus, felkelés, forradalom, zavargás vagy katonai erő alkalmazása által, illetve annak következményeiként keletkezett, továbbá állandó vagy ideiglenes birtokfosztásból (amely olyan elkobzás, katonai célra való igénybevétel vagy rekvirálás eredménye, amelyet törvényes hatóságok foganatosítanak) eredő, továbbá államhatalom és egyéb felső hatalmi intézmények rendelkezéseiből, intézkedéseiből közvetlenül keletkezett károkat.
• 35. Vismajornak minősülő vagy minősíthető természeti károsító hatás, katasztrófa (pl. földrengés, árvíz) miatti károkat.
• 36. A biztosított ellen a biztosított alkalmazottai, vagy másik biztosított részéről elkövetett szándékos bűnügyi vagy illegális cselekedet miatt, következtében keletkezett károkat.

A biztosító megtéríti – előzetes jóváhagyása alapján – a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapításához igénybe vett szakértői költségeket és a kárenyhítés érdekében felmerült valamennyi költséget a biztosítási összeghatáron belül.

A biztosító a szolgáltatását az igény jogalapját és összegét igazoló valamennyi bizonyítéknak a kárrendezésre illetékes egységéhez való beérkezésétől számított harminc napon belül forintban nyújtja a károsult részére.

A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosított (szerződő) féltől, ha a biztosított a kárt jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított a kárt okozó szakmai tevékenységét

• a számára kötelezően előírt engedélyek, hatósági bejelentés nélkül,
• a tevékenység végzésére – a rá vonatkozó előírások, szabályozások alapján, végzettségét, képzettségét, szakmai engedélyét, jogosultságát tekintve – alkalmatlan személyekkel,
• a rá vonatkozó kötelező előírások, dokumentációk hiányában, vagy az abban foglaltak be nem tartásával,
• a megbízás tárgyára vonatkozó törvények, rendeletek, szabályok, előírások kirívóan súlyos megsértésével,
• a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyásával,
• a kármegelőzési, kárenyhítési előírások súlyos, vagy ismétlődő, folyamatos megsértésével,
• súlyosan ittas állapotban, vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt

végezte és a kár a fenti okokkal összefüggésben keletkezett.

A biztosító mentesülése

A biztosítási esemény bekövetkezése után a károsult az esetlegesen sérült vagyontárgy állapotában csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez szükséges. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

A felek megállapodnak a szerződés megkötésekor, hogy a biztosított köteles a lényeges változásokat hét napon belül a Biztosítónak bejelenteni. A változás bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy a be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

A szerződés megszűnésének esetei és felmondásának feltételei

A határozatlan időre kötött szerződést írásban, kizárólag a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő harminc nap, tehát a felmondásnak legalább ennyivel meg kell előznie a biztosítási évfordulót. Határozott idejű szerződés a határozott időtartam utolsó napján (24 órakor) szűnik meg, felmondani nem lehet (kivéve a lényeges körülmények megváltozásának esetét).

A fentieken kívül megszűnhet a szerződés akkor is, ha a biztosított az esedékességtől számított 30 napon túl nem tesz eleget díjfizetési kötelezettségének. Ilyen esetben sem szűnik meg a szerződés, ha a biztosító halasztást ad, vagy követelését bírósági úton érvényesíti.

A biztosítási titokról

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

A Bit. 157. §-a alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

• a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével;
• a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel;
• a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal;
• a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;
• a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel;
• adóügyben az adóhatósággal;
• a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
• ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer- kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben – a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal;
• a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
• a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
• az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal,
• a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel;
• a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
• a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal;
• az állományátruházás keretében átadott biztosítási szerződésállomány tekintetében az átvevő biztosítóval;
• a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, az információs központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal;
• a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel;
• az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, illetve az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a Pénzügyminisztériummal;
• a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából személyes adatnak nem minősülő adatok átadása kapcsán a Pénzügyminisztériummal szemben.

Várjuk szíves megkeresésüket, hogy specialistáink a legkedvezőbb díjú, és feltételrendszerű tervezői felelősségbiztosítást ajánlhassák Önnek és vállalkozásának!