Vagyonvédelmi vállalkozások, őrző és védő szolgáltatók szakmai felelősségbiztosítása hiba, tévedés, mulasztás esetére

Tisztelt leendő Partnerünk!

Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk Önnek a Személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet folytatók részére szóló szakmai felelősségbiztosítás jellemzőit.

Alkusz cégünk, a BAG Hungary Biztosítási Alkusz Kft. 1991 óta ténykedik a biztosítási piacon biztosítás-közvetítőként és tanácsadóként. Széleskörű gyakorlatot szereztünk a szakmai felelősségbiztosítások, ezen belül a Személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet folytatók részére szóló felelősségbiztosítás értékesítése, kiajánlása, és működtetése területén.

II. A biztosított

• a kötvényen név szerint feltüntetett egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás, aki vagy amely a hatályos jogszabályok alapján személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet folytathat,
• a személy- és vagyonvédelmi, magánnyomozói tevékenységet folytató biztosított mint megbízott által közreműködőként igénybe vett más egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás is, ha a felek az I. számú záradék alkalmazásával a biztosítási fedezetet pótdíj ellenében kiterjesztették, és az igénybe vett közreműködő megfelel az előző pontban foglaltaknak, és a megbízó hozzájárult a közreműködő igénybevételéhez.

A szerződő az, aki a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tett, a biztosítóval a biztosítási szerződést megköti, és a biztosítási díjat megfizeti.

III. Fogalommeghatározások

A jelen feltételek alkalmazásában:

• 3.1. Személy- és vagyonvédelmi tevékenység:
  • a) ingatlan, illetve ingóság őrzése,
  • b) rendezvény biztosítása,
  • c) szállítmány kísérése, pénz és érték szállítása,
  • d) természetes személyek életének és testi épségének védelme,
  • e) a vagyonvédelmi biztonságtechnikai, mechanikai vagyonvédelmi rendszerek tervezése, telepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete, javítása és karbantartása (ide tartoznak
    • az elektronikus gépjárművédelem,
    • a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett vagy – törvény felhatalmazása alapján – a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés) és
    • a beléptetőrendszer és a betörésjelző rendszer létesítésének, karbantartásának, valamint a térfigyeléshez és a távfelügyelethez kapcsolódó reagálószolgálat működtetésének körében végzett ilyen tevékenységek is),
  • f) az a)–d) pontokban foglalt tevékenységek szervezése és irányítása.
• 3.2 Távfelügyeleti rendszer: a meghatározott területen elhelyezett vagy járműbe telepített olyan vagyonvédelmi célú biztonságtechnikai rendszer, amely – a szerződés keretei között a jogsértő cselekmények megelőzése, megszakítása, a bűncselekmény elkövetésén tetten ért jogsértő elfogása érdekében, elektromos úton – az érintett területre vagy járműre vonatkozó, a vagyonvédelem szempontjából jelentőséggel bíró információkat továbbít a védett területet vagy járművet folyamatosan figyelő, vagyonvédelmi tevékenységet folytató személyhez.
• 3.3. Térfigyelés: a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszer.
• 3.4. Magánnyomozás: vállalkozás keretében és hatósági engedélyben meghatározottak szerint végzett megfigyelési és nyomozati cselekmények összessége, amelyek nem ütköznek nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező szervezet kizárólagos hatáskörébe eső tevékenységekkel.
• 3.5. Pénz- és értékszállítás: hivatalos fizetőeszköz, értékpapír és nemesfém tartalmú tárgyak lőfegyveres védelemmel történő közúti szállítása.
• 3.6. Járdakockázat: a pénz- és értékszállító gépjármű és a pénzátvételi hely közötti útszakasz.*
• 3.7. Európai Gazdasági Térség: az Európai Uniónak azon tagjai, amelyek a jelen általános szerződési feltételekkel kötött felelősségbiztosítási szerződés létrejöttéig csatlakoztak az Unióhoz, valamint a Svájci Államszövetség, a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság és a Liechtensteini Hercegség területe.
• 3.8. Terrorizmus: politikai célú, erőszakos cselekmény, illetőleg minden olyan erőszak alkalmazása, amelynek célja a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítése.
• 3.9. Birtokfosztás: olyan elkobzás, amely katonai célra való igénybevétel vagy rekvirálás eredménye, és amelyet törvényes hatóságok foganatosítottak.
  
  

IV. A biztosítási szerződés létrejötte

4.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A 4.2. pontban foglalt esetben azonban a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodása nélkül is létrejön.

4.2. Írásbeli megállapodás nélkül jön létre a szerződés, ha a biztosító az írásbeli ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés visszamenő hatállyal jön létre attól a naptól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselője részére átadták.

4.3. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés (4.2. pont) eltér a jelen általános szerződési feltételekben foglalt rendelkezésektől, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

4.4. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja.

4.5. Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat szerint jön létre.

V. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

5.1. A biztosítási szerződés a felek által megállapított napon lép hatályba, feltéve, hogy a szerzőző fél az első díjat, illetve az egyszeri díjat annak esedékességekor megfizeti.

5.2. Ha a felek a hatálybalépés napjában nem állapodtak meg, akkor a biztosítási szerződés az azt követő napon lép hatályba, amikor:

• a szerzőző fél az első díjat, illetve az egyszeri díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, vagy
• a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy
• a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

5.3. A biztosító a szerződés hatálybalépésének napjától viseli a kockázatot. A biztosítási kötvény a kockázatviselés első napját „a szerződés kezdete”, utolsó napját – ha az a szerződéskötéskor meghatározható – „a szerződés vége” megjelöléssel tartalmazza.

5.4. A szerződés hatálybalépésének napja nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szerződés létrejött.

5.5. Ha a szerzőző fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette meg, azt legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekintetni. A szerzőző fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

VI. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

6.1 A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott időtartamra köthető. Határozott tartamú szerződés legfeljebb négy évre köthető.

6.2. A biztosítási évforduló napja – más megállapodás hiányában – minden év január elseje. A biztosítási kötvény határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén tartalmazza a kockázatviselés első napját (lásd a kötvényen: a szerződés kezdete), valamint a biztosítási évfordulót (lásd a kötvényen: biztosítási évforduló /hónap, nap/), határozott időtartamra kötött szerződés esetén pedig a kockázatviselés első és utolsó napját (lásd a kötvényen: a szerződés kezdete és vége).

6.3. A biztosítási időszak:

• határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén egy év.
• határozott időtartamra kötött szerződés esetén a szerződés teljes időtartama, az egy évnél hosszabb határozott időtartamra kötött szerződés esetén a felek egyéves biztosítási időszakban is megállapodhatnak.

Ha a biztosítási időszak egy év, akkor annak első napja megegyezik a biztosítási évforduló napjával (egyéb megállapodás nélkül január 1-je), utolsó napja pedig a biztosítási évforduló napját megelőző nap (egyéb megállapodás nélkül december 31-e).

VII. A biztosítási szerződés hatálya, az időbeli és a területi hatály

7.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a kockázatviselés időtartama alatt a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.

7.2. A jelen általános szerződési feltételek alkalmazásával megkötött felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosító – más megállapodás hiányában – a Magyar Köztársaság határain belül

• a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység esetén a megbízási szerződésben meghatározott építmények és létesítmények területén, illetőleg közvetlen környezetében, személyvédelem esetén az ott megjelölt útvonalakon is,
• a távfelügyeleti tevékenység során a felügyelet alá vont területen

okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.

7.3. A fedezet a II. számú záradék alkalmazásával a felek megállapodása alapján, pótdíj ellenében kiterjeszthető az Európai Gazdasági Térség teljes területére is.

7.4. A fedezet a IV. számú záradék alkalmazásával a felek megállapodása alapján, pótdíj ellenében kiterjeszthető a pénz- és értékszállítási tevékenység során a meghatározott szállítási útvonalakon (a járdakockázatot is beleértve) okozott és bekövetkezett károkra.

VIII. A biztosítási esemény

8.1. A jelen általános szerződési feltételek értelmében biztosítási esemény a biztosított által a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység végzésére vonatkozó megbízási szerződésből folyó kötelezettség megszegésével a megbízónak okozott kár.

8.2. Biztosítási eseménynek minősül az a kár is, amelyet a biztosított a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységével összefüggésben az e tevékenységre vonatkozó megbízási szerződésen kívül álló, úgynevezett harmadik személynek okoz.

8.3. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő, illetőleg több károsultat érintő kár egy biztosítási eseménynek minősül (sorozatkár).

IX. A biztosítással nem fedezett károk, kizárások

9.1. A biztosítás nem terjed ki:

• a biztosított mint megbízott által igénybe vett más közreműködő által a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység folytatása során vagy következtében okozott károkra (záradékkal feloldható),
• a sportrendezvények biztosítása során bekövetkezett károkra (záradékkal feloldható),
• a pénz- és értékszállítás, valamint a pénzfeldolgozás során bekövetkezett károkra (záradékkal feloldható),
• a jogszabályokban előírt felelősségnél szigorúbb – szerződésben vagy egyoldalú jognyilatkozatban vállalt – és a jogszabályi mértéket meghaladó helytállási kötelezettségen alapuló igényekre,
• a munkáltatói felelősség körében a biztosított munkavállalóit ért munkabaleseti vagy foglalkozási megbetegedés eredetű személyi sérüléses károkra,
• a biztosított saját tulajdonát képező és/vagy az általa bérelt, kölcsönzött, lízingelt vagy más címen használatában lévő vagyontárgyakban bekövetkezett károkra,
• a nukleáris robbanás, sugárzás, háttérsugárzás (pl. mobiltelefon, mikrohullámú sütő) vagy radioaktív szennyezés következményeként keletkezett károkra,
• a szolgáltatás szüneteléséből származó, gazdasági hátrányként jelentkező károkra (pl. kötbér, bírság, pénzbírság és egyéb büntetés, túlóra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség, üzemszüneti veszteség vagy egyéb veszteség stb.),
• a károsult beleegyezésével okozott károkra,
• a jogtalan adatfelhasználásból, vagy kép és hang, illetve ezek kombinációjának rögzítéséből eredő, vagy ezek jogszabályban előírt feltételek melletti törlésének elmulasztása miatt bekövetkezett károkra,
• a biztosított részére megtérülő, illetve más biztosítással fedezett károkra,
• a háború, az invázió, a külföldi ellenség cselekedetei, az ellenségeskedések vagy háborús cselekmények – függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem –, a polgárháború, az állandó vagy ideiglenes birtokfosztás, a lázadás, a sztrájk, a zendülés, a szeparatista cselekmény, a katonai vagy népfelkelés, a forrongás, az ellenforradalom, a forradalom, a katonai vagy jogbitorló hatalom, a statárium vagy ostromállapot és a terrorista cselekmények által okozott vagy azok eredményeképpen bekövetkezett károkra,
• a jogtalan titkosszolgálati módszerek felhasználásával okozott károkra,
• a személyiségi jogi kárigényekre,
• a földfelszín alatti és földfelszín feletti vezetékek őrzése során bekövetkezett károkra.

9.2. A jelen felelősségbiztosítás fedezete pótdíj ellenében kiterjeszthető

• az I. záradék alkalmazásával a biztosított által közreműködőként igénybe vett más egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás által a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység folytatása során okozott károkra,
• a III. záradék alkalmazásával sportrendezvények biztosítása során bekövetkezett károkra,
• a IV. záradék alkalmazásával a pénz- és értékszállítás, valamint a pénzfeldolgozás során bekövetkezett károkra.
  
  

X. A biztosítási összegek, a biztosítási eseményenkénti és az éves biztosítási összeg

10.1. Egy adott biztosítási esemény kapcsán a biztosító teljesítési kötelezettsége legfeljebb a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra megkötött biztosítási szerződésben, illetve az annak alapján kiállított kötvényben

• a biztosítási eseményenként és
• a biztosítási időszakra

meghatározott biztosítási összegekig terjed.

10.2. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg az adott szerződésben a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra meghatározott biztosítási összeget.

A biztosító a biztosítási időszakonkénti, illetőleg a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárokon belül nyújt fedezetet a károk érvényesítésével összefüggésben a károsult oldalán felmerülő költségekre.

10.3. Ha a biztosítási esemény kapcsán keletkezett kár teljes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, akkor a biztosító szolgáltatása – az önrészesedésnek a kárösszegből való levonása után – legfeljebb a szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed.

Ha azonban az éves biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg a káreseményenkénti biztosítási összegnél kisebb, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.

10.4. Az önrészért, valamint a biztosítási összeget meghaladó kárért a biztosított köteles helytállni.

10.5. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult (jogosult) megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárt, akkor az egyes károk megtérítése olyan arányban történik, amilyen arányban a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatár aránylik a kárigények együttes összegéhez.

10.6. Járadékfizetési kötelezettség esetén biztosítási összegként a járadék tőkeértékét kell számításba venni; ez az összeg az irányadó a biztosítási összeg kimerülése szempontjából. Ha a rendelkezésre álló biztosítási összeg alacsonyabb a tőkeértéknél, a biztosító a járadék összegének arányosan csökkentett részét fizeti.

XI. Önrészesedés

11.1. Az önrészesedés a megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyért a biztosított maga köteles helytállni. Az önrészesedés biztosítási eseményenként meghatározott százalékos és/vagy összegszerű mértékét a biztosítási kötvény tartalmazza.

11.2. Ha a kár a biztosítási eseményenkénti önrészesedést nem haladja meg, akkor a kártérítésre a biztosított köteles.

XII. A biztosítási díj kiszámításának és megfizetésének szabályai, valamint a díjfizetés elmaradásának következménye

12.1. A biztosítási díjat – a biztosítás díjalapjainak függvényében és a biztosító által kért egyéb adatok figyelembevételével – kockázatarányosan és más megállapodás nélkül biztosítási időszakonként határozza meg a biztosító. Egy évnél hosszabb határozott időtartamú szerződés esetén a felek megállapodhatnak abban, hogy a biztosító a díjat évenként határozza meg.

12.2. A kockázat elvállalását és a biztosítási díj képzését befolyásoló tényezők:

• a biztosított által végzett tevékenység fajtája,
• az üzleti forgalom,
• a közreműködők száma,
• a biztosítási összegek,
• a választott önrészesedés mértéke,
• a biztosítás időtartama,
• a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja,
• a biztosított által az adatközlés során közölt károkozási adatok 5 évre visszamenőleg (kárelőzmény),
• a biztosító kérésére a kockázat megítéléséhez szükséges adatok.

12.3. A biztosítás díjalapjai:

• egyéni vállalkozó esetében a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegek,
• társas vállalkozás esetében a választott biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegek, valamint a biztosított tervezett tárgyévi üzleti forgalma.

12.4. A szerzőző/biztosított az első biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj meghatározásához szükséges adatokat cégszerűen aláírt adatközlő kitöltésével köteles a biztosítónak megadni.

12.5. A szerzőző/biztosított a következő biztosítási időszakra vonatkozó adatokra, valamint az esetleges módosításokra vonatkozó nyilatkozatát a cégszerűen aláírt adatközlő ismételt kitöltésével a biztosítási évforduló hónapját megelőző harmadik hónap 20. napjáig köteles a biztosítást kezelő egység rendelkezésére bocsátani (előzetes adatközlés). Ha a következő biztosítási évforduló január elseje, az előzetes adatközlés határideje október 20-a. A biztosító ennek alapján határozza meg a következő biztosítási időszak előzetes díját.

12.6. A biztosítottnak a biztosítással fedezett naptári év lejártát követő március 31-éig közölnie kell tényleges üzleti forgalmát a biztosítóval. Ha a tényleges forgalom értéke +/- 5%-ot, a díjkülönbözet pedig 50 000 Ft-ot meghaladó eltérést mutat az adott biztosítási évre közölt várható forgalom értékéhez képest, akkor a biztosító a tényleges forgalom alapján – a biztosítási díj szerződésben rögzített számítása során alkalmazott módszer szerint – különbözeti díjat határoz meg.

12.7. Ha a biztosítónak kell visszafizetnie a különbözeti díjat, akkor azt az adatszolgáltatástól számított 30 napon belül köteles a szerzőző számára teljesíteni.

12.8. Ha a különbözeti díjat a szerzőzőnek kell megfizetnie, akkor annak összegét és fizetési határidejét – amely határidő legalább a különbözeti díjról szóló értesítés megküldésétől számított 15 nap – a biztosító az adatszolgáltatást követő 30 napon belül írásban közli a szerzőző féllel. A díj megfizetésére a szerzőzőnek a közléstől számított 30 nap áll rendelkezésére.

12.9. A biztosítás díját az ajánlat tartalmazza.

12.10. A biztosítási díj – más megállapodás hiányában – minden biztosítási időszakra egy összegben fizetendő. A biztosítási díj egyösszegű díjfizetés esetén a biztosítási időszak első napján esedékes.

12.11. Ha a felek a biztosítási díj több részletben történő fizetésében állapodnak meg, az első részlet – a felek ettől eltérő megállapodása nélkül – a biztosítási időszak első napján esedékes. Az ezt követő részletek mindig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékesek, amely időszakra a díjrészlet vonatkozik.

12.12. A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerzőző fél nem kapott halasztást, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

12.13. A biztosító a szerződés megszűnésének és a bírósági út igénybevételének határidejét legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével írásban felszólítja fizetésre a szerzőző felet.

XIII. A szerződő fél és a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

13.1. A szerzőző fél, illetőleg a biztosított a szerződéskötéskor köteles közölni a biztosítóval minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges az a tény, információ és adat, amely a kockázat elvállalását, illetve a biztosítási díj mértékét befolyásolja. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott válaszokkal a szerzőző/biztosított teljesíti adatközlési kötelezettségét.

13.2. A felek megállapodnak abban, hogy biztosított köteles a biztosítónak 5 munkanapon belül, írásban bejelenteni az ajánlaton és az annak mellékletét képező adatközlőn a szerződéskötéskor írásban közölt adatok és körülmények megváltozását.

13.3. A biztosított jogállásában bekövetkezett változásról, az átalakulásról, valamint a felszámolási, csőd- és végelszámolási eljárások megindításáról, a cégbírósági bejelentéssel egyidejűleg, illetőleg e változásoknak a tudomására jutása után haladéktalanul köteles tájékoztatni a biztosítót.

13.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények megváltozását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

13.5. Ha a szerzőző, illetőleg a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

13.6. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerzőző, valamint a biztosított a jelen fejezetben meghatározott közlési és változásbejelentési kötelezettségét nem teljesíti, kivéve, ha bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

XIV. A biztosított kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettsége

14.1. A biztosított köteles minden tőle elvárható intézkedést haladéktalanul megtenni a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében.

14.2. A biztosító jogosult ellenőrizni vagy ellenőriztetni a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását.

XV. A felek kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor

15.1. A biztosított köteles a biztosítási esemény bekövetkezését a tudomására jutása után – vagy ha vele szemben kártérítési követeléssel léptek fel, annak közlése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított 8 napon belül, de még a szerződés hatálya alatt – írásban bejelenteni a biztosítónak.

15.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

• a káresemény leírását, időpontját és helyét,
• a károsodott létesítmények, eszközök megnevezését,
• a károsodás becsült vagy megállapított mértékét,
• a károsult(ak) kárigényének összegét,
• a jogalapra vonatkozó nyilatkozatot,
• a kötvényszámot,
• a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását,
• a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását és mértékét, a sérült(ek) kárigényét,
• a sérült hozzájárulását olyan adatok tekintetében, amelyek átadásához – vagy ahhoz, hogy azokat a biztosító kezelhesse – a hozzájárulása szükséges (adatvédelem),
• a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát, valamint a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egyik eredeti példányát,
• ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a titokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító a titkot megismerhesse, és az arra vonatkozó adatokat kezelje,
• ha a biztosító rendelkezésére bocsátott információ üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bocsátott titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belső utasításokat,
• a rendőrség által hitelesített őrnaplót,
• a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység végzésére vonatkozó megbízási szerződés másolatát,
• ha a kár bekövetkezésében a biztosított által közreműködőként igénybe vett más egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás is közrehatott, a biztosított és a közreműködő között létrejött szerződés másolatát, amely tartalmazza a megbízó hozzájárulását a közreműködő igénybevételéhez,
• minden egyéb olyan dokumentumot, tényt, adatot, információt, amely az igény jogalapjának, összegszerőségének elbírálásához, valamint a kártérítési összeg kifizetéséhez szükséges (pl. bankszámlaszám, a pénz átvételére jogosult személy neve),
• a tevékenység végzésére jogosító engedélyeket.

15.3. Ha a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás (büntetőeljárás) volt vagy van folyamatban, akkor a biztosított köteles a biztosítónak bemutatni az eljárás során hozott határozatot az annak kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül.

15.4. A biztosító helytállási kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított nem teljesíti a kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségeit, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenekké.

XVI. A biztosítási szolgáltatás

16.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben a károkozás időpontját magában foglaló biztosítási időszakra meghatározott – a 10.1. pontban szabályozott – összeghatárokig az önrészesedésre vonatkozó – a XI. pontban részletezett – rendelkezések figyelembevételével megtéríti a károsult azon kárait, amelyekért a biztosított jogszabály szerint felelősséggel tartozik.

16.2. A biztosító a szolgáltatását az igény jogalapjának és összegszerőségének elbírálásához szükséges összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak a biztosító kárrendezésre illetékes egységéhez történt beérkezésétől számított 30 napon belül forintban nyújtja a károsult részére.

16.3. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti, a károsult közvetlenül nem érvényesítheti igényét a biztosító ellen. A biztosított csak akkor és csak olyan mértékben követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha és amilyen arányban a károsult követelését ő egyenlítette ki (törvényi engedmény). A biztosított részéről vagy nevében történt teljesítést igazoló iratok eredeti példányát a biztosított köteles a biztosítónak bemutatni és az irat másolatát átadni.

16.4. A biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosított kérésére a biztosító elláthatja a biztosított peren kívüli és polgári perbeli képviseletét. Gondoskodhat továbbá a káreset folytán a biztosított ellen indult büntető- vagy szabálysértési eljárásban a védelméről, illetve képviseletéről. Ez esetben a képviselettel összefüggésben felmerült költségeket a biztosító viseli.

16.5. A biztosított és a károsult egyezsége – ideértve a bírói, a választott bírósági egyezséget és a peren kívüli egyezséget is – a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági vagy választott bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben/eljárásban részt vett, vagy a biztosított képviseletéről gondoskodott, illetőleg a perbeli/eljárásbeli részvételről előzetesen írásban lemondott.

XVII. A járadék tőkésítésének és a tőkeérték megállapításának szabályai

17.1. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosított, mind a károsult elfogadja.

17.2. A biztosító az egyösszegű megváltás összegét az 1990. évi halandósági tábla alapján, férfiak esetében 6 éves, nők esetében 5 éves koreltolással és 3,5%-os technikai kamatláb figyelembevételével állapítja meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig.

XVIII. A biztosító visszakövetelési joga

18.1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított – vagy a károkozó személy, akinek a magatartásáért a biztosított jogszabály szerinti felelősséggel tartozik – a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

18.2. A jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül,

• ha a biztosított, illetve akinek a magatartásáért a biztosított jogszabály szerinti felelősséggel tartozik
  • a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély (működési engedély és/vagy igazolvány) nélkül végezte,
  • a kárt hatáskörének, feladatkörének túllépésével okozta,
  • a jogszabályban, egyéb előírásban, a megbízási szerződésben és annak mellékleteiben meghatározott személyi és tárgyi feltételektől eltérően vagy azok hiányában végezte tevékenységét,
  • a kárt a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyásával, a biztosított belső szabályzataiban és az őrutasításban leírtaknak, a kármegelőzési előírásoknak, valamint a foglalkozási szabályoknak kirívóan súlyos, illetőleg ismétlődő vagy folyamatos megsértésével okozta,
  • a kárt ittas állapotban, illetőleg kábító- vagy ajzószer hatása alatt okozta,
  • a biztosítási esemény bekövetkezésekor aludt, vagy az őrhelyet engedély nélkül elhagyta,
• ha a kár a térfigyelési és a távfelügyeleti rendszer működtetése során a nem megfelelő karbantartással okozati összefüggésben keletkezett.
  
  

XIX. A biztosítási szerződés módosítása

19. A biztosítási szerződés a fennállása alatt bármikor módosítható a felek közös megegyezésével, a módosítás azonban kizárólag írásban történhet.

XX. A biztosítási szerződés megszűnése, a szerződésből eredő igények elévülése

20.1 A biztosítási szerződés megszűnik:

• felmondással,
• határozott időtartamra kötött szerződés esetén az időtartam lejártával,
• közös megegyezéssel,
• a jelen fejezet 20.2.-20.7. pontjaiban szabályozott egyéb esetekben.

20.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést bármelyik fél jogosult harmincnapos felmondási idővel a biztosítási időszak utolsó napjára, írásban felmondani.

20.3. A határozott időre kötött biztosítási szerződés a biztosítási tartam lejártával, a kötvényben a szerződés megszűnésének napjaként feltüntetett napot követő napon 0 óra 00 perckor szűnik meg.

20.4. Ha a biztosítási esemény a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt bekövetkezett, illetve a bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá.

20.5. Ha a biztosítási esemény bekövetkezése a biztosítási szerződés hatálya alatt lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, akkor a szerződés, illetve annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.

20.6. A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével megszűnik a szerződés, ha addig nem fizették meg a hátralékos díjat, és nem került sor a 12.12. pontban rögzített díjhalasztásra vagy a díj bírósági úton történő érvényesítésére.

20.7. A biztosítási szerződés megszűnik a 4.3.–4.5. pontban szabályozottak szerint, ha a szerzőző fél vagy a biztosított nem fogadja el a biztosító módosító javaslatát.

20.8. A jelen biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje – a 20.9. pontban foglaltakat kivéve – két év. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik.

20.9. Ha jogszabály a 20.8. pontban foglaltakhoz képest rövidebb elévülési határidőt állapít meg, akkor a jelen biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség.

20.10. Ha a szerződés megszűnésekor (időbeli hatályának lejártakor) a biztosítási szerződés felei egymásnak szolgáltatással tartoznak (pl. folyamatban lévő kárrendezés, meg nem fizetett díj), akkor a szerződés megszűnése (időbeli hatályának lejárta) nem érinti a még teljesítendő szolgáltatást, annak módját és idejét. A szerződés megszűnésekor még teljesítendő szolgáltatásra/ellenszolgáltatásra továbbra is vonatkoznak a biztosítási szerződés rendelkezései.

Eltérés a korábbi szerződéses gyakorlattól

22. A jelen általános szerződési feltételek az alábbi pontokon térnek el a biztosító által az őrző-védő szervezetek részére korábban kínált általános szerződési feltételektől:

• a) Pontosítottuk és kiegészítettük a biztosítási esemény meghatározását, mivel az új törvényi szabályozás a megbízónak okozott károkra szóló felelősségbiztosításon túl előírja a szerződéskötési kötelezettséget a harmadik személyeknek okozott károkra is.
• b) Megváltozott a lehetséges biztosítottak köre.
• c) A fogalommeghatározások átvették a törvényi fogalmakat.
• d) A területi hatály meghatározását pontosítottuk, és pótdíj ellenében lehetőség van a fedezet kiterjesztésére.
• e) A kizárások köre az alábbiakkal bővült. A biztosítás nem terjed ki:
  • a biztosított mint megbízott által igénybe vett közreműködő által a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység folytatása során vagy következtében okozott károkra (feloldható),
  • a sportrendezvények biztosítása során bekövetkezett károkra (feloldható),
  • a pénz- és értékszállítás, valamint a pénzfeldolgozás során bekövetkezett károkra (feloldható),
  • a nukleáris robbanás, sugárzás, háttérsugárzás (pl. mobiltelefon, mikrohullámú sütő) vagy radioaktív sugárzás következményeként keletkezett károkra,
  • a biztosítási esemény miatt a szolgáltatás szüneteltetéséből származó, gazdasági hátrányként jelentkező károkra (pl. kötbér, bírság és egyéb büntetés, túlóra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség, üzemi veszteség vagy egyéb veszteség stb.),
  • a jogtalan adatfelhasználásból vagy kép és hang, illetve ezek kombinációjának rögzítéséből eredő, vagy ezek jogszabályban előírt feltételek melletti törlésének elmulasztása miatt bekövetkezett károkra,
  • a jogtalan titkosszolgálati módszerek felhasználásával okozott károkra,
  • a személyiségi jogi károkra,
  • a földfelszín alatti és földfelszín feletti vezetékek őrzése során bekövetkezett károkra.
• f) Kiegészült a kárbejelentés tartalma.
• g) A kárbejelentésre nyitva álló határidő a korábbi 2 napról 8 munkanapra módosult.
• h) bővült a biztosító visszakövetelési jogát megalapozó súlyosan gondatlan magatartási tényállások köre.
• i) A biztosítási szerződés megszűnésének okai közé bekerült a működési engedély vagy igazolvány visszavonása.
• j) Az általános szerződési feltételekhez négy záradék kapcsolódhat, ezek az alábbiak:
  • I. záradék: A fedezet kiterjesztése a biztosított közreműködőire
  • II. záradék: A fedezet kiterjesztése az Európai Gazdasági Térség területén végzett tevékenységre
  • III. záradék: A fedezet kiterjesztése a sportrendezvények biztosítására
  • IV. záradék: A fedezet kiterjesztése a pénz- és értékszállításra, valamint a pénzfeldolgozásra
    
    

Egyéb rendelkezések

1. A felek nyilatkozataikat írásban kötelesek közölni egymással (telex, telefax útján is lehetséges).

2. A felek együttműködési kötelezettsége körében a biztosítói megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges bizonyítékokat a biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani, és az igény érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatokat megtenni.

3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét előzetes bejelentést követően a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

4. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv, valamint a magyar jog szabályai az irányadók.

Várjuk szíves megkeresésüket, hogy specialistáink a legkedvezőbb díjú, és feltételrendszerű vagyonvédelmi felelősségbiztosítást ajánlhassák Önnek és vállalkozásának!